A melatonin egy hormon, amit a tobozmirigy (vagy pinealis mirigy) termel az agyban.

A fő szerepe az alvás és ébrenlét ciklusának, azaz a cirkadián ritmusnak a szabályozása.

A melatonin szintézisének kulcsfontosságú szabályozója a fényszint.

A tobozmirigy különféle külső jelekre reagál, például a nappal és éjszaka változó fényviszonyokra. Amikor sötétedik, a tobozmirigy elkezdi termelni a melatint, ami jelzi az agynak, hogy itt az ideje aludni.

A melatonin szintje tehát a természetes alvásciklus szabályozásában játszik szerepet. Az embereknek általában este, lefekvés előtt nő meg a melatonin szintje, aminek köszönhetően elálmosodnak, és megkezdik az alvási folyamatot. A reggeli napfény hatására a melatonin szintje csökken, és az ébredést jelző jelek kezdenek eluralkodni.

Ezért néhány esetben, például műszakváltás során, amikor a természetes cirkadián ritmus felborul, melatonintabletták segíthetnek az alvás rendezésében, mivel azok mesterségesen utánozzák a természetes melatonin szintjét.

Fontos megjegyezni, hogy a melatonin csak az alvás kezelésére alkalmazott segédeszközként szolgál, és nem helyettesíti az alvászavarok hátterében álló okok kezelését. Mindig ajánlott orvossal konzultálni, mielőtt bármilyen alvássegítőt, beleértve a melatont is, használna.

Az alvászavarok és a hormonok között szoros összefüggés áll fenn.

A hormonok szerepet játszanak az alvási ciklusok szabályozásában, és a megfelelő hormonális egyensúly létfontosságú az egészséges alváshoz.

Néhány kulcsfontosságú hormon, amelyek szerepet játszanak az alvás szabályozásában, a következők:

1. Melatonin: Mint már említettem korábban, a melatonin a legfontosabb alvásszabályozó hormon. A tobozmirigy termeli, és szintje a nappal és az éjszaka változó fényviszonyoktól függ. A melatonin segít előkészíteni az agyat és a testet az alvásra, és enyhíti az elalvást.

2. Kortizol: A kortizol egy stresszhormon, amely szintén kötődik az alváshoz. Általában reggel magasabb szinten van, segítve az ébredést és az éberséget. Az esti órákban a kortizol szintje csökken, elősegítve az elalvást.

3. Serotonin: A szerotonin egy neurotranszmitter, amelynek szerepe van az alvás és az ébrenlét szabályozásában. A szerotonin előanyaga a triptofán, és azokban az élelmiszerekben található meg, amelyeket az ember elfogyaszt. Az alacsony szerotoninszintek kapcsolódnak az alvászavarokhoz, különösen az alvászavarokhoz, amelyekre az elalvás és az átalvás nehézsége a jellemző.

4. Növekedési hormon (GH): A növekedési hormon szintén részt vesz az alvásciklusok szabályozásában, és főként az első pár órában alvás során szabadul fel. Ez a hormon hozzájárul az újjáépítő és regeneráló folyamatokhoz, amelyek az alvás során zajlanak le.