A természetesen kelesztett kenyerek igazi előnyei, avagy nézzük meg, hogy mit kell tudni a kovászról.
Ahogyan Paul Pitchford – Gyógyító táplálkozás című könyvében olvashatjuk a természetes élesztőnek az a feladata, hogy a levegőben lévő élesztőgombákat a tésztába vigye.
Ezzel egy könnyű, tökéletesen emészthető, savanykás kenyeret készíthetünk magunknak. Természetes élesztő sokféle lehet például miszó, rejuvelak, savanyú főtt gabona vagy a kovász. Ha a liszt és a víz keveréke meleg helyre kerül, egy természetes erjedési folyamat indul be, melyet a kovásszal felgyorsíthatunk.
A kutatók a mesterséges élesztővel kelesztett pékárukat okolják például a puffadt gyomorért, a gyomorrontásért, a híg vérért, a rossz emésztésért. Továbbá azt állítják, hogy súlyosbítják a kandidaburjánzással járó állapotokat is. Ezért sokszor hallhatunk olyan étkezési tanácsadót, aki óva int minket az élesztős péksüteményektől. Ezenkívül az üzemekben készült péksütemények sokszor lisztfehérítőt is tartalmaznak, melyek rombolják a hasnyálmirigy sejtjeit. A hasnyálmirigy hibás működése cukorbetegséghez vezethet (Clinical Nutrition Newsletter, 1982. december).
A természetes módon kelesztett kenyerek jótékony hatásai avagy a kovászos kenyér hatása:
A kovász vagy más erjesztőanyag, a hosszú pihentetés során lebontja a cellulózszerkezetet, melynek tápanyaga a tésztába jut, és növeli a kenyér tápértékét
Lactobacillus-tartalmának köszönhetően gyarapítja a kellő emésztéshez és kiválasztáshoz nélkülözhetetlen bélflórát
A természetes bakteriális hatás és a sütés majdnem teljesen semlegesíti a búza és a többi gabona fitinsavtartalmát. (A fitinsav csökkentheti az ásványanyagcserét - különösen azoknál az embereknél, akiknek az étrendje sok gabonaféléből és hüvelyesből áll -, ezért vérszegénységet, idegi rendellenességeket, D-vitamin-hiányt idézhet elő. Az élesztős kenyérben a gabona fitinsavtartalmának 90 százaléka megmarad.)
A kovásszal készült kenyerek sosem lesznek olyan foszlósak és könnyűek, mint a boltban vásárolt, élesztős készítmények. A kovászos kenyér tömörebb, tápanyagban gazdagabb, a test számára éltetőbb, mint bolti társai. Ha mégis szokatlanul tömör lesz kenyerünk, akkor az alábbi trükkökkel javíthatunk az eredményen:
Használjunk több kovászt – akár 2 dl-t fél kiló liszthez
Keverjünk a kenyerünkbe magas sikértartalmú lisztet – a sikértartalomtól fog a kenyér szépen megkelni
Dagasszuk hosszabb ideig a kenyeret
Ne vágjuk meg sütés előtt – általában a kenyér tetejét megvágják kereszt alakzatban
A fém tálban kelesztett kenyér hátráltatja az erjedést. Használjunk fát vagy cserepet.
És végül, készítsünk kovászt 1 bögre vízből és 1 bögre teljeskiörlésű rozslisztből. Fertőtlenítsük lobogva forró vízben a fatálat és a fakanalat, amivel dolgozni fogunk. Kavarjuk össze a lisztet és a vizet, majd takarjuk le pamutkendővel. Keverjük meg minden nap, fertőtlenített fakanállal, és három nap után kész is a kovászunk. Hűvös helyen tárolhatjuk akár hetekig is. Mindig hagyjuk kevés kovászt az edényben a következő adag elkészítéséhez.
Forrás: http://EgeszsegEletmod.hu
A kovász készítése
Hozzávalók:
-
Liszt: Első lépésben szükséged lesz lisztre, általában teljes kiőrlésű búzaliszt vagy rozsliszt a legjobb választás.
-
Víz: Szobahőmérsékletű vízre van szükség.
Kovász készítése:
-
Az első nap: Egy üvegedényben keverj össze 100 gramm lisztet és 100 ml vizet, hogy sűrű tésztaszerű masszát kapj. Takard le a keveréket laza szövetdarabbal vagy műanyagfóliával, hogy a levegő bejuthasson, de a káros baktériumok ne. Hagyd ezt az elegyet egy meleg, sötét helyen (kb. 24-25°C) 24 órán keresztül.
-
Második nap: Ellenőrizd a keveréket. Ha látsz buborékokat, és a kovász illata kissé savanykás, akkor jól haladsz. Ha nincs buborék és semmi változás, hagyd további 24 óráig.
-
Harmadik nap: Ismételd meg az előző lépést. Lehetséges, hogy most már erősebb élesztőszagot és buborékokat fogsz észlelni.
-
Negyedik nap: Ha a kovászod már buborékos és kellemesen savanykás, akkor elkezdhetsz kenyérkészítésbe. Ehhez egyszerűen használd a kovászt az alap kenyér receptedben, és kezdj hozzá a tésztakészítéshez.
A kovász hatása a szervezetre
Jobb emésztés: A kovász folyamata során jelenlévő tejsavbaktériumok segítik lebontani a kenyértésztában lévő glutént és fitinsavat, ami könnyebben emészthetővé teszi a kenyértésztát azok számára, akik érzékenyek lehetnek ezekre az anyagokra. Emellett a kovász segíthet a tápanyagok, például a vas és a cink jobb felszívódásában.
Csökkenti a vércukorszint-emelkedést: A kovászban található tejsavbaktériumok segíthetnek lassítani a szénhidrátok felszívódását a vérből, ami csökkentheti a vércukorszint hirtelen emelkedését és segíthet a cukorbetegség kezelésében vagy megelőzésében.
Javítja a bélflórát: A kovászban jelenlévő probiotikumok (tejsavbaktériumok) kedvező hatással lehetnek a bélflórára. Egészséges bélflóra számos előnyt hordoz, például segíthet az immunrendszer erősítésében, a gyulladások csökkentésében és az emésztési problémák enyhítésében.
Szénhidrátok lebontása: A kovászban lévő élesztő és baktériumok a kenyértésztában lévő szénhidrátokat lebontják, ami enyhítheti a lisztben található antinutritív anyagok hatását, mint például a fitinsav, ami csökkentheti a tápanyagok felszívódását.
Délihízok csökkentése: A kovász segíthet a kenyér lassú felszívódásában, ami hosszabb távon segíthet a túlzott étvágy és az elhízás elleni küzdelemben.
Jobb íz és aroma: A kovász készít egyedi ízt és illatot a kenyérnek, ami javítja az élvezeti értékét.