Veress Máté - HillVital

A Borágó népies neve:
 

Uborkaszagú fű, borvirág, borecs.
 

Hogyan gyűjtsük a Borágó gyógynövényt?
 

A növény virágos hajtását, valamint magját hasznosítják gyógyászati célokra. Május- júniusban virágzik.
 

A Borágó hatóanyagai:
 

A növény nyálkaanyagokat, flavonoidokat, pirrolizidin alkaloidokat, nyomokban illóolajat tartalmaz. Magja gazdag gamma-linolénsavban, amely értékes zsírsav, a vér kedvező zsír- és koleszterin-szintjeinek kialakításában van szerepe.
 

A Borágó felhasználása:

Vizelethajtó, izzasztó, gyulladáscsökkentő és immunstimuláló tulajdonságai ismeretesek. Régen elsősorban a népi gyógyászat használta béltisztítóként, köhögések, reumatikus fájdalmak, visszérgyulladás és változókori panaszok esetén. Mivel csak elenyésző mennyiségben tartalmaz mérgező alkaloidokat, az esetleges felhasználás dacára zöldségnövényként aggodalom nélkül fogyasztható. Táplálék kiegészítő szerként a menstruáció előtti tüneteket enyhíti.
 

Tea: Jó vizelethajtó, alkalmazása vese- és hólyagbántalmak esetén ajánlott. Borogatás: Negyed liter forró vízzel forrázzunk le 5 evőkanál apróra vágott borágó-levelet, majd 10 perc eltelte után szűrjük le. Mullpólyás borogatást tehetünk a gyulladt bőrfelületre, naponta akár többször is. Olaj: A gyulladt és száraz bőr bedörzsölésére javallott. A borágóolaj gyógynövény-szaküzletekben és bioboltokban kapható. Fűszerként: Virágát salátákba, köretek és sütemények díszítésére használják, akár szárítva is.
 

Közismert vizelethajtó, de alkalmazzák vese- és hólyagbántalmak esetén is. Külsőleg kelések érlelésére használják borogatóként, illetve toroköblítőként. Tudományosan igazolt, hogy jótékony hatást fejt ki neurodermatitis (allergiás vagy idegi alapú bőrbetegségek) esetén. Szilícium tartalma miatt pedig szerepe van a hajszálak, körmök, kötőszövetek felépítésében.

< Vissza a gyógynövény határozóhoz