- A csontritkulás okai
- A csontritkulás tünetei - A csontritkulás kezelési lehetőségei - A csontritkulás megelőzése - A csontritkulás szövődményeiCsontritkulás, más néven oszteoporózis, az a betegség, amely során a csontok gyengékké és veszélyesen törékennyé válnak.
Ennek következményeként nő az esések és sérülések utáni csonttörések kockázata.
A csontritkulás többféle okra vezethető vissza, melyek között megemlíthetőek genetikai, életmódbeli és hormonális tényezők.
Életkor: Az életkor előrehaladtával nő a csontritkulás kockázata. Az idősebbeknek kevesebb kalciumot képesek felszívni a táplálékból, és a csontok természetes úton is veszítenek sűrűségükből, ami csontritkuláshoz vezethet.
Nem: A nők hajlamosabbak a csontritkulásra, különösen a menopauza időszakában, amikor a petefészkek termelődése csökken, és a szervezet ösztrogén hormon szintje lecsökken. Az ösztrogén fontos szerepet játszik a csontok sűrűségének fenntartásában.
Genetika: A családi anamnézis is szerepet játszhat a csontritkulás kialakulásában. Ha a családban előfordult csontritkulás, akkor nagyobb az esélye annak, hogy valaki is megbetegszik.
Életmód: Bizonyos életmódbeli tényezők is növelhetik a csontritkulás kockázatát. Például a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a fizikai inaktivitás negatív hatással lehetnek a csontok egészségére.
Táplálkozás: A kalcium és a D-vitamin hiánya hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához. A kalcium az egyik fő építőköve a csontoknak, és a D-vitamin segít a kalcium felszívódásában. Ha nem fogyasztunk elegendő kalciumot vagy D-vitamint, akkor nőhet a csontritkulás kockázata.
Egészségi állapotok: Bizonyos egészségi állapotok is hozzájárulhatnak a csontritkulás kialakulásához. Ilyen például a pajzsmirigy alulműködése (hypothyreosis), reumás ízületi gyulladás, cukorbetegség, krónikus vesebetegség, valamint emésztőrendszeri betegségek, mint például a cöliáka.
Gyógyszerek: Egyes típusú gyógyszerek is növelhetik a csontritkulás kockázatát. Például hosszú távú kortikoszteroid (szteroid) használat, amelyet gyulladáscsökkentőként írnak fel számos krónikus betegség, például asztma, rheumatoid arthritis vagy lupus kezelésére, csökkentheti a csontsűrűséget és fokozhatja a csontritkulás kockázatát.
Szexuális hormonok: Az alacsony ösztrogénszint, amely az előmenopauza és a menopauza időszakában jelentkezik. Illetve az alacsony tesztoszteronszint a férfiaknál szintén hozzájárulhat a csontritkulás kockázatának növekedéséhez.
Mozgáshiány: A fizikai inaktivitás, azaz a mozgásszegény életmód szintén kockázati tényező lehet a csontritkulás kialakulásában. A rendszeres fizikai aktivitás, különösen a terheléses, súlyhordozó gyakorlatok, mint a séta, futás, súlyemelés, pozitív hatással lehetnek a csontsűrűségre és a csont egészségére.