A glaukóma egy olyan szembetegség, amely a szem ideghártyájára és az optikai idegre hat.

Ez a betegség általában a szemnyomás fokozódásával jár, amely idővel károsíthatja az ideghártyát és az ideget, és tartósan károsodást okozhat a látásban.

A glaukóma a világ egyik vezető oka a vakságnak, de korai diagnózis és kezelés esetén a látáskárosodás megelőzhető.

A glaukóma többféle típusa létezik, de az egyik leggyakoribb a nyílt zugú glaukóma, amelyben a szem belső folyadékának elvezetése zavart szenved, és ezáltal a szemnyomás fokozatosan emelkedik. Az első tünetek általában enyhék, és lehetnek fejfájás, enyhe látászavarok, homályos látás és a szem érzékenysége a fényre.

Az emberi szem működésének egyik fontos eleme a szemgolyó belsejében lévő folyadék nyomása, amelyet a szemnyomásnak neveznek. Ez a nyomás tartja a szem belső struktúráit, például az ideghártyát és az optikai ideget, amelyek elengedhetetlenek a megfelelő látás érdekében.

A szemnyomás változó lehet és természetes módon emelkedhet vagy csökkenhet az élet során.

A szemnyomás növekedése azonban problémát jelenthet, ha tartósan magas szinten marad, mert ez károsíthatja a szem belső struktúráit. A magas szemnyomás a glaukóma egyik legfőbb kockázati tényezője.

A szemnyomás mérésére különféle eszközöket használnak, például tonométereket. Ez a mérés fájdalommentes és gyors, és a szemész általában meghatározza, hogy a mért értékek normálisak-e vagy magasak. Általában a szemnyomás 21 mmHg (milliméter higanyoszlop) vagy alatta tartása a normálisnak tekintett, de ez az érték egyénenként változhat.

Ha a glaukómát nem diagnosztizálják és kezelik, a látáskárosodás fokozatosan súlyosbodhat.

A kezelés általában a szemnyomás csökkentésére irányul, és magában foglalhatja a gyógyszeres, szemcseppes kezelést vagy a műtétet. Az érintett személyeknek általában évente kell szemészeti vizsgálatra járniuk, hogy ellenőrizzék a szemnyomást és az ideghártya állapotát.

Fontos megjegyezni, hogy a glaukóma korai stádiumában általában nincsenek tünetek, és sok ember csak akkor tudja, hogy beteg, amikor már jelentős látáskárosodás van. Ezért fontos, hogy a szemészeti vizsgálatokat rendszeresen elvégezzék, különösen az idősebb korosztályban vagy azoknál, akiknél a családban már korábban jelentkezett a glaukóma.