A K-vitamin a véralvadás egyik fontos szabályozója, de jótékony hatással van a máj méregtelenítő funkciójára is.
Mikor fogyasszunk K-vitamint, illetve kiknek ajánlott a fogyasztása?
A K-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, bár ennek ellenére nem raktározódik hosszú ideig a szervezetben. A K1-vitamin elsősorban a zöld leveles növényekben található, például a zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a spenót, a bimbós kel, a paraj. De megtalálható tejben, különféle tejtermékekben és a májban is. A szervezet számára szükséges K-vitamin kb. felét K1-vitamin formájában a táplálékkal készen visszük a szervezetbe, a másik fele pedig a bélben megfelelő előanyagokból keletkezik a jótékony hatású bélbaktériumok közreműködésével. Ez a K2-vitamin. Ha elég sokoldalúan táplálkozunk, a napi mennyiség egészséges bélflóra esetén bevihető. Egyes kutatások szerint a csontok felépítéséhez is elengedhetetlen.
Ha a testünk valamilyen sérülés miatt vérezni kezd, a több alvadási faktor keletkezéséhez K-vitaminra van szükség. Ennek hiányában a vérzés ideje megnyúlik, vagy vérzékenység keletkezhet. Újszülötteknél nagyon fontos a K-vitamin pótlása. K-vitamin hiánya akkor léphet fel, ha valaki egyoldalúan táplálkozik, nem eszik elegendő mennyiségű zöld növényt, de előfordulhat felszívódási zavarral járó hosszan tartó bélgyulladás esetén vagy erős antibiotikumokkal történő kezelés után is. Ezen baktériumok pótlása történhet természetes forrásból, pl. joghurt, kefir fogyasztásával vagy baktériumokat tartalmazó táplálék-kiegészítők formájában. Pótlása indokolt súlyos májelégtelenségben, felszívódási zavarokban, a bélflóra károsodásakor és tartós intravénás táplálás esetén.
Kiknek nem ajánlott a szedése?
Véralvadásgátló gyógyszereket szedőknek oda kell figyelniük a K-vitamin bevitelére, mivel nagy mennyiségben ellensúlyozza a véralvadásgátló szer hatását. Vérzékeny betegek sem fogyaszthatnak túl nagy mennyiségű K-vitamint. Mivel az E-vitaminnak enyhe véralvadás gátló hatása van, ezért egyidejű szedésükkor nem tanácsos egyszerre bevenni őket, hanem néhány órát várni kell. Nagy mennyiségű A-vitamin is gátolja a K-vitamin felszívódását.
Érdemes megjegyezni, hogy a vérhígító gyógyszerek működése azon alapszik, hogy a K2 vitamin felszívódását gátolja, így lesz hígabb a vér. Ez önmagában nem lenne akkora gond, csak a K2 vitamin nemcsak a vérsűrűségért felelős, hanem pl. az ásványi anyagok felszívódásáért. Így a vérhígító tartós szedése látszólag megoldja mondjuk a trombózis problémáját, azonban az artériás oldalon lerakódó ásványi anyagok érelmeszesedéshez vezetnek. Ezért nem működik a kizárólag gyógyszerközpontú orvoslás.