Először is érdemes tisztázni azt, hogy mit is jelent a könyök zsibbadása.
A zsibbadás két dolgot szokott jelenteni.
Az egyiket hipesztéziának vagyis érzékcsökkenésnek nevezik, a másikat pedig dizesztéziának vagyis fájdalmas fonákérzésnek szokták nevezni.
Az elsőnél általában csökken az érzékelőképesség vagyis az egyén nem érzékel jól (nem érzékeli a hideget, a meleget és a fájdalmat sem). Az utóbbinál pedig fájó és szúró érzést lehet tapasztalni.
A zsibbadás egy tünet, amit többféle betegség valamint hatás is okozhat. A zsibbadás gyakoriságát nem lehet meghatározni. Bármilyen életkorban jelentkezhet, viszont annyi lehet a különbség, hogy minden korban más állhat a zsibbadás hátterében.
A jobb, illetve bal kéz zsibbadás okai
Idegi nyomás vagy idegsérülés: Ez gyakran előfordulhat a kar vagy a nyak területén, például a könyök környékén lévő ulnaris ideg nyomódása miatt. Az idegsérülés vagy nyomódás zsibbadást és bizsergést okozhat a kézben.
Nyaki gerinc problémák: A nyaki gerincben lévő porckorongsérv vagy egyéb degeneratív elváltozások nyomhatják a gerincvelőből kilépő idegeket, ami zsibbadást okozhat a karban és kézben.
Alagút szindrómák: Ilyen például a karpális alagút szindróma, amely során a csuklónál lévő medianus ideg nyomódik, és ez zsibbadást okozhat a kézben.
Keringési problémák: Az elégtelen vérkeringés a karban és kézben szintén zsibbadáshoz vezethet. Ez lehet érelzáródás vagy egyéb keringési rendellenesség következménye.
Szívproblémák: Bár ritkább, de komolyabb esetekben a bal kéz zsibbadása szívinfarktus vagy egyéb szívprobléma tünete is lehet. Ha a zsibbadást mellkasi fájdalom, légszomj vagy egyéb szívproblémára utaló tünetek kísérik, azonnal orvoshoz kell fordulni.
Vitaminhiány: Például a B12-vitamin hiánya idegrendszeri tüneteket, beleértve a kéz zsibbadását is okozhat.
Repetitív mozgások: Az ismétlődő mozgások, mint például a gépelés, hosszú távon idegi és izomproblémákat okozhatnak, amelyek zsibbadást eredményezhetnek.
Diabétesz: A cukorbetegség okozta neuropátia is zsibbadást okozhat a végtagokban.
Nézzük is, hogy mik lehetnek a könyök idegzsába lehetséges okai.
A zsibbadás legfőbb oka az lehet, ha valaki ül például, akkor eközben a súlyával elnyomja az idegeket és az ereket is.
Ebben az esetben általában nem tart olyan sokáig a zsibbadás érzése. A zsibbadás mivel érzészavar ezért az idegrendszer működési zavara miatt is kialakulhat. Ha az agyból indulunk ki, akkor akár lehet stroke vagy valamilyen agyi keringészavar is a zsibbadás hátterében. Akár egy fejet ért trauma is okozhat zsibbadást a testtájak terén is.
Mi történik akkor ha beütjük a könyök ideget?
A könyök ideg beütése fájdalmat és gyengeséget okozhat a kéz és az ujjak körüli izmokban, valamint zsibbadást és bizsergést is okozhat. Kezelésre általában nem kerül sor, hiszen rövid időn belül elmúlik a fájdalom. Ugyanakkor egyes esetekben előfordulhat, hogy a kezelésre fizioterápia, gyulladáscsökkentő gyógyszerek és átmeneti pihenés ajánlott.
Milyen esetben járhat a bal könyök beütése vagy a jobb könyök beütése zsibbadással?
A könyök beütése vagy sérülése számos különböző módon befolyásolhatja az idegeket és szöveteket, ami zsibbadást eredményezhet. A könyök egy összetett terület, ahol sok ideg és szövet található, ezért különböző sérülések különböző módon okozhatnak zsibbadást.
Idegsérülés: A könyök ütése vagy sérülése során az idegek sérülhetnek, összenyomódhatnak vagy irritálódhatnak. Az ulnaris ideg a könyök környékén halad el, és ha ez az ideg megsérül vagy összenyomódik, zsibbadás vagy bizsergés jelentkezhet az ulnaris ideg által ellátott területeken, mint például a kisujj és a gyűrűsujj külső oldala.
Keringési problémák: A sérülés vagy a beütés hatására kialakuló duzzanat vagy vérzés nyomán a keringési rendszer is érintett lehet. A keringési problémák is okozhatnak zsibbadást, mivel a megfelelő véráramlás nélkül az idegek és szövetek nem kapják meg a szükséges oxigént és tápanyagot.
Szöveti sérülések: A könyök sérülése során a környező szövetek is károsodhatnak, ami gyulladást vagy duzzanatot okozhat. Az ilyen gyulladt vagy duzzadt szövetek nyomást gyakorolhatnak az idegekre, és ez is vezethet zsibbadáshoz.
Amennyiben a zsibbadás hátterében a perifériás idegek problémája áll, akkor gerincbetegségről lehet beszélni.
Ki kell emelni porckorong sérvet vagy a gerincmeszesedést. Sok esetben a lumbágó és az isiász is járhat a végtagok zsibbadásával. Amikor a gerincben vagy a végtagokban lévő idegek megsérülnek akkor is kialakulhat zsibbadás.
Vannak olyan esetek is amikor valamilyen keringési zavar vagy Lyme-kór is okozhat zsibbadást.
A B1-,B5- és a B12- vitamin hiánya is szokott okozni zsibbadást de még a vérszegénység is. Jobb esetben csak egy hosszú könyöklés illetve a könyök beütése okoz zsibbadást ami eléggé rövid ideig tart. A kezelés nem annyira egyszerű, mivel nem a tünetet kell hanem a betegséget ami okozza. Amikor a zsibbadás hátterében nem áll betegség, akkor mozgatással könnyedén megszüntethető a probléma. Sajnos egy állandó zsibbadás nagyon tudja rontani az életminőséget.
