A nyomelemek rendkívül fontosak az emberi szervezet számára, ezért megfelelő utánpótlásuk elengedhetetlen.

Érdemes tudnod, hogy az élő szervezet, legyen az növényi, állati vagy emberi, 4 főelemből áll.

Az oxigén, nitrogén, hidrogén és a szén. Valamint számos nyomelemből és ultranyomelemből tevődik össze. A főelemek teszik ki a szervezet 95%-át míg a nyomelemek nagyjából az 4%-át, az ultranyomelemek pedig az 1%-át.

A fő elemek építik fel az egész szervezetet.

A nyomelemek ebben nem nagyon vesznek részt, hanem egy másik hatalmas feladatuk van, mégpedig az életfunkciók szabályozása. Nézzük is most meg, hogy milyen nyomelemek vannak és részletezzük őket egyenként. Ezek a legfontosabb nyomelemek a szervezet számára.

Kalcium:

A kalcium a szervezetben a legnagyobb mennyiségben jelenlévő nyomelem. Részt vesz bizonyos szövetek mint a csontok felépítésében. A sejten belüli mennyisége megszabhatja az izmok tónusát és az összehúzódás erejét. A hiányában kialakulhat a csontritkulás, vagy az angolkór. Ha alacsony a vér kalciumszintje, akkor epilepsziaszerű görcsök is létrejöhetnek.
 

Magnézium:

A magnézium a kalcium természetes ún. ellenanyaga a sejten belül. A sejten belüli mennyiségének az emelkedése izomellazulást, reflexkiesést illetve légzésgyengülést okozhat. Ajánlott naponta 160 és 680 mg között mennyiséget bevinni.
 

Vas:

A vas legfontosabb szerepe a hemoglobin képzésében van. De nagy szerepet tölt be az agyi ingerületátvivő anyagok szintézisében. A felszívódása és a működése nagyban függ a szervezet C-vitamin ellátottságától. Hiánya esetében vérszegénység, és legyengülés jöhet létre.

Foszfor:

A foszfor a kalcium anyagcseréjének a szabályozásában nagyon fontos valamint a fehérjeszintézist szabályozó nukleinsavak elengedhetetlen eleme. Érdekesség, hogy foszfor nélkül az élet sem jöhetett volna létre.
 

Kén:

A legfontosabb feladata a fehérjék térszerzésének a biztosítása. Szinte alig van a szervezetben olyan fehérje, ami nem tartalmaz ként. Szinte nem is fordulhat elő kénmentes táplálkozás, vagyis a hiányállapot kialakulása nagyon alacsony.
 

Réz:

A szerepe a vashoz kötött. A legfontosabb funkciója a vas hemoglobinba történő beépülésének a segítése. Vashiányos vérszegénység esetében a réz pótlása is fontos.
 

Nátrium és a kálium:

Ez a két anyag legfőképpen az ingerületvezetésben és a vér vegyhatásának szabályozásában nagyon fontos. A kálium hiánya akár súlyos izomgyengeséghez valamint szívelégtelenséghez vezethet. A nátrium hiánnyal elég ritkán lehet találkozni. Leggyakrabban akkor látni ilyet, amikor estrém mennyiségű vizet fogyaszt valaki és nincs kiegészítve sóval. Ez hányással és hasmenéssel szokott járni. Ez az állapot inkább a sivatagi körülmények között végzett fizikai igénybevétel miatt szokott kialakulni.

Az ajánlott napi nátrium bevitel 1-2 gramm. Káliumból kevesebb kell, mindössze 1 gramm.
 

Jód:

A jód a pjazsmirigy-hormonoknak a képzésében nagyon fontos. A hiányában pajzsmirigy-elégtelenség szokott kialakulni. A legjobb forrása a jódnak a tej, tejtermékek és a víz. A napi minimális mennyiség 0,1 mg.
 

Klór:

A klórnak nagy szerepe van a testnedvek pH-értékének a szabályozásában. A konyhasónak elég magas a klórtartalma, ezért ennek sem szokott gyakran kialakulni a hiánya.
 

Szelén:

A szelén a szervezet károsodását (vagyis öregedés, érelmeszesedés, daganatok kialakulása) elleni enzimrendszer egyik fontos eleme.
 

Cink:

A cink több enzimet is aktivál. Nagyon fontos a szerepe az inzulin működésében, a cukrok égetésében valamint a sejtek felszínén megtalálható hormonokat érzékelő receptorok működésében.
 

Kobalt:

Ezt a nyomelemet alig lehet kimutatni a szervezetből. Azonban nagyon fontos. A B12- vitamin részét képezi.
 

Króm:

A króm a zsírok valamint a szénhidrátok anyagcseréjében játszik nagy szerepet. A napi ajánlott mennyisége 20-25 mikrogramm.

Vannak még más nyomelemek is, azonban azoknak a jelentősége még ismeretlen a tudomány számára.