A mákot régen is használták gyógyításra. A növényből kinyert ópium kábító hatású. Régen gyógyították vele a szédülést, a némaságot, a süketséget, az asztmát, az epilepsziát, a sárgaságot.
 

A máknak magas a fehérje – és a tápanyagtartalma. Van benne bőven esszenciális zsírsav, amely jótékonya hat a koleszterinszintre.

Rostban is gazdag, 100 g mákban közel 20 g rost található, amely jót tesz az emésztésnek. A mák kiváló B-komplex –forrás, van benne niacin és folsav. Ezenkívül tartalmaz magnéziumot, vasat, cinket, foszfort, mangánt, rezet, kalciumot és káliumot. A mák olaját csontritkulás megelőzésére ajánlják.  Mivel a máknak nyugtató hatása van, így jótékonyan hat az idegrendszerre. Ezenkívül a mák, mint apró magocska a bélfal tisztítására is jótékony hatással van, szinte kisepri a bélfalak lerakódásait.

(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy régen a gubóból teát főztek. Ezt itatták a csecsemővel, hogy ne sírjon, így az anyák tudtak tőle dolgozni. Ezt semmiképpen ne alkalmazzuk, mert a babánál ugyanolyan függőséget okoz, mintha drogot adnánk neki. Tehát TILOS a mákgubó tea fogyasztása!)

Legközelebb a mák konyhai felhasználásáról lesz szó.

 

Az ősz beköszöntével az immunrendszer erősítése ismét nagy szerepet kap. Fel kell készíteni a szervezetet a kórokozókkal elleni védelemre, aminek az egyik legrégebbi formája a gyógyteák fogyasztása.

Megosztás