A szédülés nem betegség, hanem egy tünet, amely sokféle betegség kísérője lehet.
Nézzük is, hogy melyek a szédülés lehetséges okai
A szédülés okai között gyakran megtalálható a vérnyomás-ingadozás, de szív- és érrendszeri panaszok is sokszor előidézhetik. Elég gyakran neurológiai probléma áll a szédülés hátterében, és szorongásos állapotokkal, stresszel is összefügghet. Előfordulhat esetleg reumatológiai okok miatt, de sokszor fül-orr-gégészeti problémák állnak a hátterében.
Például gyakran a meghűléses, influenzás panaszok szövődményeként a középfül gyulladása is okozhatja. A vírusfertőzések néha az egyensúly ideget is érinthetik, melynek gyulladása napokon, sőt heteken át tartó szédülést okozhat. De kiválthatja még kialvatlanság vagy a leesett vércukorszint is.
A egyensúlyrendszere a belsőfülben helyezkedik el. A belsőfül érzékelő sejtjei a mozgásról és a testhelyzetről folyamatosan információkat közvetítenek a központi idegrendszer felé. Az egyensúlyrendszer és a szemmozgató izomzat közti kapcsolat okozza az egyensúlyrendszer betegségeit.
Egy vizsgálat során megvizsgálják a betegnek a fülét, a hallását mivel a belső fülben található a hallásérzékelő szerv is. Az orvos ezután megvizsgálja a beteg állását valamint csukott szemmel kell járnia.
A vizsgálatnak nagyon fontos része a szemmozgás vizsgálata. Ilyenkor megvizsgálják, hogy a betegnek van e szemtekerezgése. Ha a beteg állapota engedi, akkor egy provokációs vizsgálatot végeznek rajta. Lehet, hogy a beteg szédülést is érezhet a vizsgálat alatt.
Az egyensúlyrendszeri betegségek létrejöhetnek akár egyszeri vagy hosszabb lefolyású szédüléses hullámokban. Lehetnek akár visszatérő és rövid ideig tartó rohamok is. Minden betegségnek az oka lehet más és ezeknek a kiderítésére az ezzel foglalkozó orvoshoz kell fordulni. Az orvos vizsgálja meg a beteget és ő javasolja a kiegészítő vizsgálatokat valamint ő tisztázza a betegséget.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha a panaszok rohamokban jelentkeznek.
Ha a panaszok hosszabb ideje fennállnak vagy rosszabbodtak.
Ha a szédülésen kívül egyéb panasz is jelentkezik: migrén, fülzúgás, halláscsökkenés, látászavar, hányinger, fejfájás, hányás.
A szédülés lelki okai
A szédülésnek számos lelki okai lehetnek, és fontos megjegyezni, hogy az emberi egészség bonyolult és összetett dolog, így a szédülés lelki okai is változhatnak személyenként.
Szorongás és pánikrohamok: Szorongásos zavarok vagy pánikrohamok gyakran kísérhetik a szédülést. Az erős szorongás vagy pánikroham során megemelkedik a szívverés, légzési nehézségek léphetnek fel, és ez a testi reakció szédüléshez vezethet.
Stressz: A vertigo szédülés lelki okai is lehet a stressz. Krónikus stressz vagy feszültség hozzájárulhat a szédüléshez. A hosszú ideig tartó stressz hatással lehet az idegrendszer működésére, és szédülést okozhat.
Depresszió: A depresszió olyan fizikai tüneteket is okozhat, mint a kimerültség, az alvászavarok és a szédülés. Az energiahiány és az érzelmi állapot romlása is szerepet játszhat ebben.
