- A csontritkulás tünetei
- A csontritkulás kezelési lehetőségei - A csontritkulás megelőzése - A csontritkulás szövődményeiA csontritkulás vagy az angol nevén osteoporosis egy olyan betegség, amely során a csontok elveszítik sűrűségüket és szilárdságukat, ami növeli a csonttörések kockázatát.
A csontritkulás általában lassan és észrevétlenül alakul ki, és sok esetben csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor már bekövetkezik egy törés.
Jelenlétére azonban több tünet is utalhat, melyeket az alábbiakban részletezünk:
Csontfájdalom: A csontritkulásban szenvedők gyakran tapasztalhatnak fájdalmat a hátban vagy a deréktájékon. Ez a fájdalom általában az idő múlásával rosszabbodhat, és a napi tevékenységekre is kihatással lehet.
Csökkent testmagasság: Az idősebb korban az ágyéki gerinc porckorongjai veszíthetnek rugalmasságukból és vastagságukból, ami azt eredményezheti, hogy a gerincoszlopban összenyomódás következik be. Ez csökkentheti a testmagasságot, mivel a csigolyák közötti távolság csökken.
Gyakori csonttörések: A csontritkulás miatt a csontok törékenyebbek és könnyebben törhetnek. Ezért azok, akik szenvednek ebben a betegségben, nagyobb eséllyel tapasztalhatnak csonttöréseket, különösen a csípő, csukló és gerinc környékén.
Hátfájás: A csontritkulás miatt a gerinc csontjainak sűrűsége csökkenhet, ami a gerincoszlop deformációját és instabilitását eredményezheti. Ez igen gyakran hátfájdalommal járhat.
Meggyengült fogazat: Az állkapocs csontja is érintett lehet a csontritkulásban, ami a fogak gyengüléséhez és elvesztéséhez vezethet.
Mindemellett fontos azonban azt is megemlíteni, hogy a csontritkulás a korai stádiumban igen gyakran csak enyhe tüneteket produkálhat. Ennek köszönhetően könnyedén elsiklathat felette a figyelmünk.
Emiatt 50 év felett, valamint örökletes hajlamok, vagy egyéb kockázati tényezők mellett erre különösen fontos odafigyelni!
A csontritkulás kockázati tényezői a következők lehetnek:
Életkor: Az életkor előrehaladtával a csontritkulás kockázata nő. Az idősebb emberek, különösen az 50 év felettiek, nagyobb veszélynek vannak kitéve a csontritkulás kialakulása esetében.
Csökkent kalcium- és D-vitamin-bevitel: A kalcium és a D-vitamin fontos tápanyagok a csontok egészségéhez. A csökkent kalcium- és D-vitamin-bevitel, például az alacsony tejtermékfogyasztás vagy a kevés napfényen töltött idő mind növelheti a csontritkulás kockázatát.
Családi anamnézis: Ha a családban már előfordult csontritkulás, akkor az egyéneknek nagyobb az esélye annak kialakulására. A genetikai hajlam szerepet játszhat a csontritkulás kockázatának öröklődésében.
Inaktív életmód: A fizikai inaktivitás, például az ülő életmód vagy a mozgás hiánya, növelheti a csontritkulás kockázatát. A csontok az aktivitás és a terhelés hatására erősödnek, ezért a mozgásszegény életmód csökkentheti a csontsűrűséget.
Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás: A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás is növelheti a csontritkulás kockázatát. A dohányzás csökkenti a csontsűrűséget, míg a túlzott alkohol fogyasztása károsíthatja a csontok egészségét.