A leggyakoribb függőségekről már hallhattunk eleget: dohányzás, kávé, alkohol, drog.

De napjainkban van jó néhány olyan függőség, ami a modern kor velejárója. Mire gondolunk?

Internet: Becslések szerint az internetet használók mintegy 5-10 %-a tekinthető függőnek. Ők órákon át barangolnak a világhálón, sokszor elveszítik időérzéküket, képtelenek a netezésre fordított időt csökkenteni. Ez sok esetben vezethet váláshoz, gyerekeknél az iskolai eredmények romlásához. Ha fizetős oldalakat látogatnak, az anyagi helyzetükre is kihathat.
 

Mobiltelefon: Napjainkban szinte már az óvodás is rendelkezik mobiltelefonnal. Sokan nem is tudnak már létezni sem nélküle. Mindenhová magukkal viszik, s nem csak az üzletemberek. Egyelőre még a szakemberek szerint az SMS nem okoz függőséget. Bár Magyarországon van olyan ember, aki egy hónapban 3-4 ezer üzenetet küldött el.
 

Kényszervásárlás: Főleg egyedülálló nők lelik örömüket az állandó vásárlásban, de újabban a férfiak is. Nekik egyedül ez jelenti a boldogságot. Különösen az akciós ajánlatokkal szemben tehetetlenek. A nők elsősorban ruhákat, kozmetikumokat vásárolnak fölösleges mennyiségekben, a férfiak inkább műszaki cikkeket.
 

Játékterem: Magyarországon a kényszeres játékterem-látogatók száma kb. 150 ezerre tehető. Sajnos főleg a fiatalokból kerülnek ki. A játékterem-függők a vesztett játékok miatt el is adósodhatnak, esetleg bűncselekménybe keveredhetnek. Sokkal több közöttük az öngyilkosságot megkísérlők száma, mint az alkoholisták és a drogosok között.

Munkamánia: Főleg az értelmiségi rétegből kerülnek ki. A háttérben állhat teljesítménykényszer. De a többségük nem kötődik eléggé a családtagjaihoz, s ahogy mondják róluk: a munkába menekülnek.
 

Csokoládéevés: A csokoládé megemeli a boldogsághormon szintjét a szervezetben (nem a tejcsokiról beszélünk). Ez főleg az agyra van hatással. A csoki a „Jól érzem magam” reakciót váltja ki az agyban, így időről időre egyre többet fogyaszt belőle az illető, míg végül csak zabálja és zabálja…
 

Mi a teendő e függőségek tekintetében? Mint ahogy már leírtuk nemrég, elsősorban azt kellene megakadályozni, hogy ezek kialakuljanak. A szülők, a család figyeljenek oda a gyermekekre, családtagokra, s időben beszélgessenek el ezekről a témákról. Ha már kialakult a függőség, akkor segítsünk a személynek megtalálni, hogy mi az, ami miatt ezekhez a „pótcselekvésekhez” fordul. Azért „pótcselekvés”, mert van valami, amivel az illető nem tud szembenézni, ezért pótcselekvéseket végez. Lehet, nem jön ki a párjával, a főnökével, esetleg valamilyen kudarca van, vagy nem tud elvégezni egy feladatot, munkát. Kommunikáljunk, ez az egyetemes oldószer.