Barion Pixel
Weboldalunk annak érdekében, hogy jobb felhasználói élményt biztosítson cookie-kat használ. Adatkezelési tájékoztató
Elfogadom
Hungarian
English
German
Kategóriák

Gyógynövény határozó - Orbáncfű

HillVital

Az orbáncfű az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő gyógynövények közé tartozik.
 

Az Orbáncfű népies neve:

Csengőfű, csengőlinka, kozmadinor, lyukaslevelűfű, Szent Antal virága, Szent János füve, Jézus füve.
 

Az Orbáncfű leírása:

Az Orbáncfű (Hypericum perforatum) egy évelő gyógynövény, amely a Hypericaceae családba tartozik. Gyakran az orvosi felhasználásáról és a pszichés egészségre gyakorolt hatásairól ismert. A növény eredetileg Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, de mára számos más régióba is betelepült.

 

Néhány fontos jellemzője az alábbiak:

  1. Megjelenés: Az Orbáncfű gyógynövény egy átlagosan 30–80 cm magasra növő, tömör, lombhullató cserje, amelynek szárán apró lyukak (áttört részek) találhatók. A levelek oválisak és páros számban helyezkednek el a száron. Az apró, sárga virágok többnyire 5 szirmúak és csoportosan nőnek a növény csúcsán.

  2. Környezeti igények: Az orbáncfű nagyjából bárhol megtalálható, ahol mérsékelt éghajlat és napos, szárazabb környezet van jelen. Gyakran útszéli bozótosokban, réteken és erdőszéleken fordul elő.

 

Hogyan gyűjtsük az Orbáncfű gyógynövényt?

A növény felső virágos hajtását június-július folyamán gyűjtik. Ha a virágot ujjaink között szétmorzsoljuk, sötétpirosas levet ereszt.
 

Az Orbáncfű hatóanyagai:

A növény illóolajat, cseranyagot, flavonoidokat (hiperozidot), naftodiantronokat (hipericint) tartalmaz.
 

Az orbáncfű gyógyhatásai.
 

Az Orbáncfű felhasználása:

A közönséges orbáncfű napjainkban számos készítmény alkotórésze, amelyek depresszió és ideges nyugtalanság enyhébb és középsúlyos eseteinek kúraszerű kezelésére alkalmasak. A hatásosság már bizonyított, bár elvi alapjai tisztázatlanok, nyilván több összetevő együttesének tulajdonítható. A közönséges orbáncfüvet a népgyógyászatban cserzőanyag-tartalmánál fogva hasmenéses megbetegedések kezelésére is használják. Az orbáncfűolajat külsőleg reumás fájdalmak enyhítésére, égési sérülések és bőrbetegségek esetén sebgyógyító szerként alkalmazzák. Homeopátiás készítményei a sérülések nyomán fellépő idegfájdalmakat csillapítják.

 

Tea: Két teáskanál szárított orbáncfüvet leforrázunk, hagyjuk állni 10 percig, majd szűrjük le! Rendszeres fogyasztása fokozza az epetermelést, és szabályozza a keringést. Depresszió esetén csak 3-4 hét után érezteti hatását.

 

Forrázat: A növény forrázatát bőrbántalmak, nehezen gyógyuló sebek kezelésére alkalmazzák.

 

Olaj: Három marék friss orbáncfű virágot szétdörzsölünk mozsárban, majd összekeverjük 500 ml szójaolajjal, és légmentesen üvegbe zárjuk. Napos helyre tegyük, és naponta többször rázogassuk fel! Ha vöröses színűre változik az olaj, szűrjük le, a virágokat jól nyomkodjuk ki! Az orbáncfű olaját külső reumás panaszokra, derékzsábára, bőrbajokra, nehezen gyógyuló sérülésekre, zúzódásokra, rándulásokra, véraláfutások esetén alkalmazzuk!

 

Kenőcs: Görcsök és idegfájdalom esetén kenjük be a kívánt területet.

 

Az orbáncfű teáját sokan használják idegeskedés, depresszió, alvászavarok ellen, de alkalmazzák bőrgyulladások, nehezen gyógyuló sebek kezelésére is. Jótékony hatással van az emberi szervezetre gyomorfekély vagy vese- és epebántalmak, továbbá idegi eredetű gyomor-bélrendszeri panaszok esetén. A száj belső sérülései ellen szintén ajánlott. A népi gyógyászatban az orbáncfüvet (orbáncfű olajat) reumás fájdalmak enyhítésére és egyes bőrbetegségek kezelésére használják. Köszvény, furunkulózis és egyéb gennyesedések, felületi-külső vérzések esetén használták.
 


< Vissza a gyógynövény határozóhoz