Az izomgyengeséget más néven myastenia-nak nevezik.
Az izomgyengeséget 2 csoportba lehet sorolni.
Az egyik a valódi izomgyengeség ami során az izom által kifejtett erő sokkal kevesebb mint ami várható lenne. Az ilyen betegségek közé tartozik az izomdisztrófia is. Az izomdisztrófia egy olyan betegségcsoport amelynél az izmok gyengeségét, sorvadását izomdegeneráció okozza. Ebben az esetben az izomgyengeség izomfájdalom mindig valamilyen génhiba miatt alakul ki.
Az érzékelt izomgyengeség esetében a beteg csak úgy érzi, hogy több energiára van szüksége, hogy az izmai erőt fejtsenek ki. Az izmok viszont normálisnak tekinthetőek. Ez jellemző lehet a krónikus fáradtság szindrómára. Van olyan, hogy az adott izomgyengeség megerőltetés miatt vagy igénybevétel miatt alakul ki, ezt viszont nem szabad összekeverni az izomfáradtsággal.
Az izomgyengeséget úgy is lehet csoportosítani, hogy milyen izmokat érint. Létezik az úgynevezett proximális izomgyengeség ami inkább azokat az izmokat érinti amelyek a törzshöz vannak közelebb addig a disztális izomgyengeség csak a végtagok izmainak a gyengeségét érinti.
Mik lehetnek általánosságban az izomgyengeség okai?
Az izomgyengeség számos okból eredhet, például:
-
Veleszületett betegségek, mint például a Duchenne- izomsorvadás
-
Traumák, mint például a gerincvelői sérülések
-
Infekciók, mint például a poliomyelitis
-
Autoimmun betegségek, mint például a myasthenia gravis
-
Neurológiai betegségek, mint például a Parkinson-kór
-
Vitaminhiány, mint például a hiányos B12-vitamin
-
Drogok és gyógyszerek mellékhatásai
-
Cukorbetegség
-
Túlzott alkoholfogyasztás
-
Időskori izomveszteség (Sarcopenia)
Az izomgyengeségnek súlyossági fokozatai vannak.
Ez a skála 6 fokozatból áll. A 0-dik szint az izomösszehúzódás hiányát jelzi, az 5-ös fokozat a normális izomerőt jelzi. Az első szintnél észrevehető lehet némi összehúzódás, de az ízületeknél nem észlelhető elmozdulás.
Az izomgyengeség hátterében a meghúzódó izomsejtek is állhatnak. Egy tanulmány szerint az izomgyengeséget a kalciumhiány okozhatja. Volt egy olyan elképzelés is ami alapján az izmokban felgyűlt tejsav okozza az izomlázat valamint az izomgyengeséget is. Sok szakember szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a tejsav okozza az izomgyengeséget. a tejsav képes viszont felborítani a szervezet elektrolit-egyensúlyt és ezzel így közvetve hat az izmok képességeire.
Az izomgyengeség tünetei közé tartozhatnak:
-
Gyengeség az izmokban, ami nehézséget okoz a mozgásban, emelésben, állásban vagy járásban
-
Izomfájdalom vagy fáradtság
-
Izomrángások
-
Izomzsugorodás
-
Izomgörcsök
-
A mozgás koordinációjának zavara
-
A mozgások lassúsága
A Kapsamax Extra balzsam 8 gyógynövényt tartalmaz és így nagyszerűen segíthet neked a különböző izomfájdalmak legyőzésében.
Az izomgyengeség fáradtság olyan állapot, amelyben az egyénnek nehézségei vannak az izmai erejének fenntartásával vagy használatával, és ez a fáradtság jellemzően gyorsabban és intenzívebben jelentkezik, mint a normális esetben.
Ez lehet átmeneti vagy tartós, és különböző okokra vezethető vissza.
Fizikai kimerültség: Intenzív fizikai aktivitás, például hosszú edzés vagy nehéz fizikai munka után az izmok kimerülhetnek, és fáradtság jelentkezhet.
Izomműködési zavarok: Olyan állapotok, mint például izomdisztrófia vagy myasthenia gravis, az izmok normális működését befolyásolhatják, és gyengeséget okozhatnak.
Tápanyaghiány: Hiányos vagy kiegyensúlyozatlan táplálkozás miatt az izmok nem kapják meg a szükséges tápanyagokat és energiát, ami gyengeséghez vezethet.
Pihenés hiánya: Az elégtelen alvás és pihenés nemcsak általános fáradtságot okozhat, hanem az izomzat is hajlamosabbá válik a gyengeségre.
Szervi betegségek: Bizonyos betegségek, például krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), szívproblémák vagy endokrin rendellenességek is okozhatnak izomgyengeséget és fáradtságot.
Gyógyszerek és mellékhatások: Bizonyos gyógyszerek, mint például néhány vérnyomáscsökkentő vagy kemoterápiás szerek, izomgyengeséget és fáradtságot okozhatnak mellékhatásként.
Stressz és lelki tényezők: Fokozott stressz, szorongás vagy depresszió is befolyásolhatja az energiaszintet és a fizikai teljesítőképességet.
Neurológiai problémák: Idegrendszeri károsodás vagy idegi rendellenességek szintén izomgyengeséget okozhatnak.
Autoimmun betegségek: Az immunrendszer olykor tévesen az egészséges szövetek ellen fordulhat, például az izmok ellen, ami izomgyengeséget eredményezhet.
Az izomgyengeség gyógyítása, kezelése az alapvető okoktól függ, és az első lépés mindig az alapos diagnózis meghatározása, az izomgyengeség pontos okainak feltárása.
Gyógyszerek: Ha az izomgyengeség hátterében valamilyen gyógyszeres kezelhető állapot áll (pl. gyulladás, autoimmun betegség), az orvos gyógyszereket írhat fel a tünetek enyhítésére vagy az alapbetegség kezelésére.
Fizioterápia: A fizioterapeuta által vezetett speciális gyakorlatok és terápiás módszerek segíthetnek az izmok erősítésében, a mozgástartomány növelésében és az egyensúly javításában. A cél a gyengült izomcsoportok fejlesztése és a funkció helyreállítása.
Táplálkozás és táplálék-kiegészítők: Az izomgyengeség kezelése esetén a kiegyensúlyozott étrend rendkívül fontos az izomzat egészségének fenntartásához és az izomgyengeség enyhítéséhez. Bizonyos esetekben a táplálék-kiegészítők, például fehérjék és ásványi anyagok, segíthetnek a szervezetnek megfelelő mennyiségű tápanyagot biztosítani.
Pihenés és alvás: Megfelelő pihenés és alvás elengedhetetlen az izmok regenerálódásához és a fáradtság enyhítéséhez. A kimerültség és stressz csökkentése segíthet az izmok erőnlétének helyreállításában.
Alapbetegség kezelése: Ha az izomgyengeség mögött valamilyen alapvető betegség áll (pl. pajzsmirigyproblémák, autoimmun betegségek), a betegséget kell kezelni a tünetek enyhítése és az izomgyengeség csökkentése érdekében.
Alternatív terápiák: Bizonyos esetekben az akupunktúra, masszázs vagy más alternatív terápiák is segíthetnek a fájdalom és gyengeség enyhítésében.
Izomgyengeségre vitamin, de mégis mit?
D-vitamin: Fontos szerepet játszik az izomfunkciókban és az izomerő fenntartásában. A D-vitamin hiánya gyengítheti az izmokat. A napfény hatására a bőrben termelődik, de bizonyos ételek, például halak, tojás és tejtermékek is jó forrásai lehetnek.
C-vitamin: Segít a kollagénképzésben, ami fontos az izmok és az ínszalagok egészségének fenntartásában. Ezenkívül antioxidáns tulajdonságai révén segít az izmok védelmében az oxidatív stresszel szemben. Gyümölcsök és zöldségek, például citrusfélék, paprika és brokkoli jó C-vitaminforrások.
B-vitaminok: Különösen a B1 (tiamin), B2 (riboflavin), B3 (niacin), B6 (piridoxin) és B12 (kobalamin) vitaminok fontosak az energiaanyagcserében és az izomfunkciókban. Hús, hal, tejtermékek, teljes kiőrlésű gabonafélék és zöldségek jó forrásai lehetnek ezeknek a vitaminoknak.
Magnézium: Az izomösszehúzódásokhoz és relaxációkhoz elengedhetetlen ásványi anyag. Hiánya izomgörcsöket és gyengeséget okozhat. Magas magnéziumtartalmú ételek közé tartozik a diófélék, a magvak, a bab, a spenót és a teljes kiőrlésű gabonafélék.
Kalcium: Fontos az izmok megfelelő működéséhez és az izomösszehúzódásokhoz. A tejtermékek, a sötétzöld leveles zöldségek és a kalciumban gazdag növényi tejalternatívák jó forrásai lehetnek.
