Többféle zsályaféle létezik ám ezek közül a legalkalmasabb az orvosi zsálya.
A neve a latin eredetű salvere szóból származik ami „megőrizni”-t jelent.
Ez nyilván arra utal, hogy megőrzi az egészséget.
Nagyon sok helyen csak növényi aszpirinnek szokták nevezni.
A zsálya az ajakos virágúak családjába tartozik. A népies neve a kerti zsálya, orvosi zsálya vagy Szent János füve. Egy nagyon illatos és bokros félcserje. Megnőhet akár 60-100 cm-re is. A hajtásai a virágzáskor akár 20-30 cm hosszúak is lehetnek. A levelei ezüstös színűek és bársonyosak. Dél-Európa vidékein tömegesen terem, de már elterjedt az egész világon.
Már az ókori görögök és a rómaiak is felhasználták az orvosi zsályát.
Nagyszerű vizelethajtónak használták, de a leveleit a sebek kezelésére is felhasználták. A rómaiak epilepsziára, kígyóharapásra és menstruációs panaszokra is használták. Az orvosi zsálya levele nem csupán illóolajat tartalmaz hanem gyantát, viaszt valamint különböző savakat is.
A zsályalevelek nagyon hasznos gyógynövények.
A leveleiből készült forrázat sok illóolajat és cseranyagokat tartalmaz. Fertőtlenítő, baktériumölő és gyulladás gátló hatással rendelkezik.
A zsályatea nagyon jó bélhurut kezelésére, viszont kell 2-3 óra is mire kifejti a hatását. A meleg zsályatea nagyon jó toroköblítő és csökkenti a szájban lévő baktériumok mennyiségét. A leveleket nátha és szamárköhögés esetén tejben főzik meg. A fogínygyulladásra, a szájgyulladásra és a torokgyulladásra is pozitív hatással van. A porított orvosi zsálya levél nagyon jó szájvízhez és akár fogporhoz.
Nagyszerű étvágyjavító hatása van és megkönnyíti az emésztést.
A zsálya is nyugtató hatással van a gyomor izmaira. Segít az zsíros ételek emésztésében. Nagyon jó lehet a szárnyasok töltelékéhez és egyéb fűszeres ételekhez is jól harmonizál.
Rendkívül egyszerű a szaporítása az orvosi zsályának.
Lehet dugványozással, magvetéssel és tőosztással is. Akár a sziklakertekben de a sima domboldalakon is elél, mivel eléggé igénytelen növény. Imádja a napfényt és a szárazságot is eltűri.