A mezei iringót gyógyhatásának köszönhetően gyakran főzetként alkalmazzák.
A Mezei iringó népies neve:
Iringó, ördögszekér.
A mezei iringó leírása:
Az Eryngium campestre, közismert nevén a mezei iringó, egy évelő növény, amely a sárga virágúak családjába, az Apiaceae (vagy más néven Umbelliferae) családjába tartozik. A mezei iringó Európa számos részén őshonos, de elterjedt Ázsiában és Afrikában is.
Leírás és megjelenés: A mezei iringó általában 30-60 centiméter magasra nő, de bizonyos körülmények között akár 1 méteres magasságot is elérhet. Jellemzője a sötétzöld, érdes szár, amelynek tetején többágú virágzat található. A virágzatot apró, tömött csoportokban elrendezett, tövises fonalak alkotják. A növény levelei hosszúkásak és húsosak, alapjuk szíves vagy csésze alakú.
Virágok: A mezei iringó virágai aprók és sárgák, gyakran vonzzák a méheket és más beporzókat. A virágok csoportokba rendeződnek, amelyek összetett ernyők formáját öltik.
Termés és magok: A virágokat követően a mezei iringó természetesen termésekhez fejlődik, amelyek magokat tartalmaznak. Ezek a termések gömbölyűek és tövisesek.
Életmód és termőhely: A mezei iringó jellemzően száraz, homokos vagy köves talajon nő, de megtalálható füves réteken, sztyeppékben, útszéleken és erdőszéleken is. Sok esetben társul más szárazságtűrő növényekkel.
A mezei iringó gyógyhatásai és felhasználása:
A gyökérzet bizonyos görcsoldó és nyálkaoldó hatással rendelkezik. A föld feletti részeknek vizelethajtó sajátosságot tulajdonítanak. Kizárólag a népi gyógyászatban alkalmazzák, mindenekelőtt köhögés, szamárköhögés, húgyúti gyulladások ellen, és különösen a Földközi-tenger vidékén még az elválasztás segítésére is. Hatásossága tudományosan még nem bizonyított.
A mezei iringóval gyógyítható a gyomorrontás, a légcsőhurut és köptetőként is lehet használni. Régebben fájdalomcsillapítóként is használták. Egy érdekesség, hogy a mezei iringót használták izzasztóként illetve izzadásgátlóként is. Nagyszerű vizelethajtó hatással is rendelkezik.
A mezei iringó az ernyősvirágzatúak családjába tartozik.
Általában száraz talajokon és töltések oldalában szokott teremni. A levele és a virága tüskés. A kinézete leginkább a bogáncsra emlékeztet. Gömb alakú bokrokon terem. A színe lehet többféle, fehéres-zöld és szürkészöld is. A levelei kétszeresen szeldeltek a tövéig.
A virágai 1-1,5 cm szélesek és ezeket 5-7 gallérlevél veszi körül. a mezei iringó száraz gyepes helyeken, akár legelőkön illetve löszpusztákon szokott teremni. A Földközi tengertől egészen Délnyugat-Ázsiáig elterjedt. A mezei iringóból nagyszerű főzet is készíthető. Csak bele kell szórni egy bögrébe 3 gramm iringó gyökeret, és le kell önteni 1 dl forrásban lévő vízzel. Hagyni kell állni 10 percet aztán le kell szűrni. Meg kell belőle inni napi 2-3 csészével az étkezések között.
Főzetként alkalmazzák vizelethajtó szerként.
A növényi drogot vese- és hólyagbántalmak esetén alkalmazzák vizelethajtó szerként. A gyökérzet rendelkezik enyhe görcsoldó és nyálkaoldó hatással.
A Mezei iringó hatóanyagai:
A növény gyökerét és föld feletti részeit használják gyógyászati célokra, amely triterpén-szaponinokat, rozmaringsavat, klorogénsavat, flavonoidokat tartalmaz.
Hogyan gyűjtsük a Mezei iringó gyógynövényt?
A növény gyökerét a késő tavaszi időszakban gyűjtik általában. A gyűjtésnél óvatosan kell eljárni, mert maga a növény tüskés.
