A kórképet 1906-ban Alois Alzheimer ismertette. A róla elnevezett betegség leggyakoribb oka a demencia, azaz az öregségi elbutulás. Sokan – persze hibásan - az öregedés velejárójának tekintik a romló szellemi képességet. Ez azonban nem feltétlenül van így.
Az Alzheimer-kór idegsejt-pusztulással járó betegség. A betegek eleinte csak feledékenynek tűnnek. Az első gondolkodásbeli zavarok akár már 40 éves kor körül is jelentkezhetnek, a tünetek a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. Ez a rettegett kór lényegében egy fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlás.
Tünetei: zavartság, ingerlékenység, nyugtalanság, hangulatváltozás, a rövid és hosszú távú emlékezet zavara, ügyetlenség, gondolkodászavar, erőszakosság. A beteg étvágya romlik, nem tud aludni, helyette járkál, nem találja a helyét. Kialakulhatnak enyhe képzelődések, téveszmék. A nagyon súlyos állapotú Alzheimer-kóros betegekre jellemző, hogy nem tartják vizeletüket, nem tisztálkodnak. Végül előfordulhat, hogy a beteg nemcsak önellátásra nem képes, de nem tud gondolkozni, beszélni sem.
A betegség pontos oka ma még ismeretlen. Mivel a tüneteket más betegség is okozhatja, így nagyon nehéz diagnosztizálni az Alzheimer-kórt. A betegség mechanizmusa sem ismeretes eléggé, így a kezelése sem. Tehát teljes gyógyulásról nem beszélhetünk, de különböző alternatívákkal a betegség lassítható, a gyors hanyatlás megfékezhető.
A betegség súlyosbodását késlelteti, ha az ember „tornáztatja az agyát", azaz szellemi tevékenységet végez, gondolkozik. Ebben a családtagok sokat tehetnek. Ha beszélgetnek velük, gondolkodásra késztetik őket, játszanak velük, bevonják őket a mindennapi tevékenységbe. Ezekkel a betegség kialakulását késleltethetjük. De megelőzésként az is jó, ha elegendő E-vitaminban gazdag ételt fogyasztunk. Az is jó út, ha kevesebbet idegeskedünk, vagyis megpróbáljuk a stresszt kiiktatni az életünkből. A nők gyakrabban betegszenek meg Alzheimer-kórban, mint a férfiak.
Gyógynövényekkel is hatékonyan felléphetünk e rettegett kór ellen. Legközelebb ezzel folytatjuk.
