Amikor a vércukor hirtelen leesik, hipoglikémia alakul ki.

Miért alakulhat ki?

Ez a fajta rosszullét több okból is kialakulhat. Ha a beteg az inzulin beadása után nem étkezett, vagy későn étkezett.
 

Esetleg véletlenül túl sok inzulint adott magának, netán kimerítő testmozgást végzett. Attól is bekövetkezhet, ha rossz helyre, pl. izomba adta az inzulint, ahonnan gyorsabban szívódik fel. Ha a környezetünkben ilyen beteggel találkozunk, nem szabad bepánikolnunk, mert akkor nem tudunk hatékonyan segíteni. Először is legyünk tisztában a tünetekkel. Ha leesik a vércukor, a beteg rosszul lesz. Esetleg hány, vagy hányingere van. Hidegen verejtékezik, sápadt, remeg, fáj a feje, szédül, fáradt, gyenge. A pulzusa szapora, izgatott, tudatzavar alakulhat ki, de előfordulhat eszméletvesztés is. Ezek közül nem feltétlenül jelenik meg mindegyik tünet.
 

A cukorbetegek többsége megtanulja észrevenni a saját hipoglikémiás tüneteit. Úgy segít magán - ha nincs tudatzavar-, hogy a maguknál hordott szőlőcukor-tablettákból megeszik néhányat. Ha beáll a tudatzavar, a beteg nem képes magán segíteni. Ilyenkor jöhet a segítség. Ha a beteg eszméleténél van, és tud nyelni, akkor mi adjunk neki szőlőcukrot vagy valamilyen édességet, pl. csokit, kólát.  Ha a nyelés nehezen megy, oldjunk fel vízben szőlőcukrot, és itassuk meg a beteggel. A szőlőcukor már a szájban elkezd felszívódni. Ezt követően adhatunk neki kekszet vagy rostos levet. Az ezekben található összetett szénhidrátok lassabban emelik a vércukorszintet.
 

Mit tegyünk, ha a beteg eszméletlen?
 

Az eszméletlen sérültnek mielőbb biztosítani kell a szabad légutat. Fektessük stabil oldalfekvésbe vagy az oldalára, hasára. Amennyiben a beteg már eszméletlen, ha van nála Glukagon injekció, adjuk be neki. És hívjuk a mentőket!