A szőlő az egyik legősibb kultúrnövénynek számít.

Már kezdettől fogva szent növényként tekintenek rá az emberek. 

A vallásban nagyon sokszor feltűnik a szőlő mint szimbólum vagy motívum. A sumér ékírás az élet szót egy szőlőlevél alakú jellel ábrázolta. A zsidó hagyományok szerint az édenkertben található fa egy szőlőtőke volt. Noé első dolga az volt a vízözön után, hogy elültesse a bárkán lévő szőlővesszőket.

Felhasználása során készítettek belőle bort, amely különböző kultúrákban is megjelent. Arról nem is beszélve, hogy a későbbiekben milyen hatalmas szerepet töltött be a történelemben. Sokáig a gazdagságot és a jóllétet szimbolizálta. Persze nem csak borként használták fel, hiszen igen sokféle felhasználása létezik. Elég csak megemlíteni, hogy lekvár, vagy méz is készíthető ezen felül belőle.

De most nézzük a pontos adatokat.

A szőlőben nagyon sok értékes tápanyag található. Nem véletlenül nevezik latinul vitisnek. A vita vagyis élet szóból származik a neve. Egy szőlőbogyó 80%-a vízből áll valamint az energia és a szénhidráttartalma is nagyon magas. Magas a szénhidráttartalma ennek ellenére a glikémiás indexe csak közepes mértékű. Magas a víz és káliumtartalma, ennek köszönhetően pedig rendkívüli vízhajtó és méregtelenítő is. Nagyon magas az A-, B-, C- és K- vitamin tartalma valamint található még benne kálium, szelén, biotin, vas és folsav is.

Vásárlás esetén mindenképpen figyelmet kell fordítani a fürtök épségére valamint a bogyók feszességére.

Nem érdemes félig érett fürtöket leszedni. Tudnod kell, hogy minél érettebb szőlő annál több antioxidánst tartalmaz. A legfontosabb hatóanyagok a szőlőhéjban valamint a magokban találhatóak. A bogyókat nem érdemes lehéjazni és a magvakat nem szabad kikaparni. Igaz, hogy keserűek a magvak, de érdemes alaposan összerágni, hogy minél több hasznos anyag jusson a szervezetbe. Akár 1 hétig is eláll a szőlő a hűtőben. Fontos, hogy a fogyasztása előtt mindig mosd meg a fürtöket.