Barion Pixel
Oldalunkon a jobb felhasználói élmény nyújtásához sütiket (cookie) használunk. Sütiket használunk a tartalmak és hirdetések személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média-, hirdető- és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. Adatkezelési tájékoztató
Hungarian
English
German

A medveszőlő hatásai és felhasználása

hillvital.hu

A medveszőlő egy nagyon népszerű gyógynövény, főleg ha a húgyutak kezeléséről van szó!
 

A Medveszőlő, orvosi népies neve:

Medvebogyó.
 

A Medvebogyó leírása:

Az Arctostaphylos uva-ursi, közismert nevén a medveszőlő, egy évelő cserje, amely az Ericaceae családba tartozik. Természetes élőhelye Európa, Észak-Amerika, Ázsia és Grönland területeire korlátozódik, leginkább a fenyvesekben, hegyvidéki réteken és tőzeglápokon található meg. Népszerű dísznövényként is ültetik, különösen kertekben és parkokban.

 

A medveszőlőnek alacsony, terjedő növekedési habitusa van, általában 10-30 centiméter magasra nő, de egyes területeken hosszabb hajtások is előfordulhatnak. A levelei kicsik, bőrszerűek és lándzsás alakúak, sötétzöld színűek, míg az ősszel gyakran vöröses árnyalatot öltenek.

 

A medveszőlő különleges vonása a termései, amelyek apró, piros bogyók formájában jelennek meg. Ezek az érett bogyók kemények és fényesek, és általában az előző évi növényen maradnak. A növény egészén a bogyók a téli hónapokban kitartanak, és jellegzetes látványt nyújtanak a hó alatt.

 

A medveszőlő élettani hatásai és orvosi felhasználása:
 

Kivonata, illetve a belőle előállított gyógykészítmények gyakran alkalmazott szerek a húgyutak enyhe baktériumos fertőzései ellen. Az antibakteriális hatás alapja a hidrokinon-tartalom, amely a testben először felszabadul az arbutinból, majd lúgos kémhatás mellett a vesében (megfelelő táplálkozás vagy kevés szódabikarbóna egyidejű adagolása révén) fejti ki hatását. Vizelethajtó sajátossága azonban a medveszőlőnek nincsen. Magas cserzőanyag-tartalma miatt a gyomor és bél nyálkahártyáját irritálhatja, hosszabb távú felhasználásnál hidrokinon-mérgezés is felléphet, ezért a drog tartósan csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható. A homeopátiában hasonlóan a húgyutak bántalmainak kezelésére szolgál.
 

Tea: A medveszőlő teáját hideg vízzel kell elkészíteni, így mind a fertőtlenítő hatású anyagok, mind pedig a cserzőanyagok hatásai megmaradnak.
 

Az elkészítés módja: 1 teáskanálnyi levelet negyed liter hideg vízzel önts le, és 4-6 órán át áztasd, olykor megkeverve. Ezt követi a szűrés. A húgyúti fertőzések kezelésekor javallott fogyasztása. A kezelés alatt bő folyadékbevitel szükséges.
 

A medveszőlő enyhe vizelethajtó és jó fertőtlenítő szer. Hólyag és vesegyulladás esetén alkalmazzák. Ajánlott még epekőbántalmak esetén, valamint baktériumok okozta enyhe húgyúti fertőzés kezelésére a kiegészítő terápia részeként.
 

Medveszőlő termés

 

A Medveszőlő, orvosi hatóanyagai:

Fő hatóanyaga az arbutin és a metil-arbutin, de tartalmaz még cserzőanyagokat, flavonoidokat, iridoidokat is.

 

Hogyan gyűjtsük a Medveszőlő, orvosi gyógynövényt?

A növény levelét és leveles hajtását hasznosítják gyógyászati célokra, ezek egész évben szedhetők, mégis a legjobb késő nyáron gyűjteni. Hazánkban nem őshonos.

 

Vissza a gyógynövény határozóhoz