Az agy megfelelő működéséhez fontos, hogy elegendő mennyiségű B-vitamint juttassunk a szervezetünkbe, melyek segítik a memóriánkat.
 

Feledékenység ellen vitamin

Bizonyos mértékű memóriazavarok esetén a feledékenység vitaminok segítségével is enyhíthető. Nézzük, hogy melyek ezek a vitaminok:

C-vitamin (aszkorbinsav): Segít erősíteni az immunrendszert és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik. Fő forrásai a citrusfélék, paradicsom, paprika és brokkoli.

D-vitamin: Fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében és az egészséges csontok fenntartásában. Napfényből szintetizálódik, de kiegészítők formájában is beszerezhető.

E-vitamin: Antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik és segíthet az immunrendszer védekezőképességének növelésében. Többek között olajos magvak, mandula és avokádóban található.

A-vitamin: Az A-vitamin szükséges az egészséges nyálkahártyák fenntartásához, amelyek fontosak az immunrendszer megfelelő működéséhez. Fontos forrásai a sárgarépa, a sütőtök és a spenót.

B-vitaminok: Különösen a B6-, B9- (folát) és B12-vitaminok segíthetik az immunrendszer optimális működését. Találhatók húsban, halban, tejtermékekben és zöldségekben.

Cink: A cink létfontosságú ásványi anyag az immunrendszer normális működéséhez. Húsokban, babban, diófélékben és teljes kiőrlésű gabonákban található.

Szelén: Az antioxidáns tulajdonságokkal rendelkező szelén hozzájárulhat az immunrendszer megfelelő működéséhez. Tengeri ételek, hús és gabonafélék jó forrásai.

Emellett az E-és C-vitamin is fontos források, melyek felveszik a harcot a káros szabadgyökök ellen. Ezek a vitaminok létfontosságúak a memóriazavarokra.

Most azonban nézzük is a gyógynövényeket a feledékenység ellen.

A ginkgo bilobát vagy páfrányfenyőt ősidők óta használják az agyműködés támogatására. Termésének fogyasztása tilos, leveleiből azonban teát vagy kivonatot készítenek. Az egyik leghatásosabb gyógynövény az agyi tevékenységek támogatására. Nemcsak memóriazavar, feledékenység esetén javasolják, de túlzott szellemi leterheltség, depresszió esetén is. Kapható szárítva tea készítésére, de étrend-kiegészítők formájában is.
 

A zsályát is használhatjuk memóriánk támogatására.

Kutatások bebizonyították, hogy segíti az agy munkáját, és javítja a memóriát. Használhatjuk fűszerként levesekhez, ragukhoz, sült ételekhez, de teát is készíthetünk belőle: 1 kiskanál apróra vágott zsályát forrázzunk le 1 dl vízzel. A zsályának erős izzasztó hatása van, ezért teáját érdemes hidegen fogyasztani. Feledékenységünk mellett meghűlés és torokfájás esetén is kiváló ellenszer lehet. Gyógyításra elsősorban az orvosi zsályát használjuk.
 

A rozmaringot sem csupán az ételek ízesítésére használhatjuk, de a gyógyászatban is kiváló segítőtársunk lehet.

Serkenti az agy vérkeringését, javítja a koncentrációt, és ezáltal javítja a memóriát is. A rozmaringot használhatjuk fűszerként, de teát is készíthetünk belőle. Ehhez 3-4 kávéskanál levelet 2,5 dl vízzel leforrázunk, 15-20 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.
 

Önmagában vagy mézzel ízesítve fogyaszthatjuk. 
 

"Mit tegyek feledékenység ellen" avagy milyen intézkedések, javaslatok segíthetnek a feledékenység ellen

1. Egészséges életmód fenntartása:

   • Tartsuk be egy kiegyensúlyozott étrendet, amely gazdag antioxidánsokban és agyi egészséghez szükséges tápanyagokban, például omega-3 zsírsavakban (hal, lenmag, dió).
   • Mozogjunk rendszeresen, mivel a testmozgás segíthet az agy vérellátásának javításában és az idegsejtek védelmében.

2. Elegendő alvás:

   • Szánjunk elegendő időt alvásra, mivel az alváshiány jelentős hatással lehet a memória és az agy működésére.

3. Stresszkezelés:

   • Tanuljuk meg stresszkezelési technikákat, például meditációt vagy relaxációt, mivel a tartós stressz negatív hatással lehet a memóriára.

4. Mentális aktivitás:

   • Tartsuk az agyunkat aktívnak. Olvassunk, tanuljunk új dolgokat, és vegyünk részt olyan tevékenységekben, amelyek kihívást jelentenek az agy számára, például keresztrejtvények megoldása vagy nyelvtanulás.

5. Szociális kapcsolatok:

   • Tartsunk fenn szociális kapcsolatokat, mivel a társas érintkezés és a beszélgetés is hozzájárulhat az agy egészségéhez.

Mi számít fiatalkori feledékenységnek?

A fiatalkori feledékenység az emlékezet gyengülése vagy a memóriaproblémák előfordulása a fiatal felnőttkorban, általában a 20-as évek és 40-es évek között. A fiatalkori feledékenység sokféle okból eredhet, és általában nem szükségszerűen utal súlyos agyi problémára vagy demenciára. Az emlékezet zavarai ebben az életkorban gyakran átmenetiek vagy enyhék, és sokszor a mindennapi stressz, az életmódbeli tényezők vagy az időszakos alváshiány eredményei lehetnek.

A fiatalkori feledékenység például a következő okok miatt fordulhat elő:

Stressz: A stressz és az idegi feszültség negatívan befolyásolhatják az emlékezetet és az agyi működést.

Alváshiány: Az elégtelen alvás vagy a rossz minőségű alvás hozzájárulhat a koncentrációs és emlékezeti problémákhoz.

Életmód tényezők: A helytelen táplálkozás, a fizikai inaktivitás és a nem megfelelő életmódi szokások (például dohányzás vagy túlzott alkoholfogyasztás) is negatív hatással lehetnek az agyi teljesítményre.

Információtúlterhelés: A modern technológia és az információtömeg miatt sok ember agya állandóan túlzott mennyiségű információval találkozik, ami zavarokhoz és feledékenységhez vezethet.

Hormonális változások: Bizonyos hormonális változások, például terhesség, menopauza vagy hormonális fogamzásgátlók szedése is befolyásolhatja az emlékezetet.

Időszakos figyelemhiány: A figyelem és koncentráció ingadozhat, és időszakosan feledékenynek érezhetjük magunkat.

Mi számít kóros feledékenységnek?

A kóros feledékenység olyan emlékezeti probléma, amely súlyosabb és zavaróbb, mint a normálisnak tekinthető feledékenység, amely mindenkinél időnként előfordul. A kóros feledékenységnek számos lehetséges oka lehet, és fontos megkülönböztetni azt a normálistól, mivel az alapbetegségek vagy állapotok időben történő diagnózisa és kezelése lehet szükséges.

Néhány általános jele és okai a kóros feledékenységnek:

Állandó vagy folyamatos problémák az emlékezettel: A kóros feledékenység gyakran tartós és nem csak időszakosan jelentkező probléma.

Az emlékezeti problémák súlyosbodása: Az emlékezet romlása folyamatosan vagy gyorsan súlyosbodik.

Az életminőség jelentős csökkenése: A kóros feledékenység zavarja az életminőséget és a mindennapi tevékenységek végzését.

Az ismerős helyek és emberek elfelejtése: Az egyén képtelen felismerni vagy azonosítani olyan helyeket vagy embereket, akiket korábban ismert.

Idő és időpontok elfelejtése: Az egyén nehezen tudja követni az időt és az időpontokat, például a fontos találkozókat vagy eseményeket.

Nyelvi problémák: A nyelvi készségek csökkenése, beleértve a szavak elfelejtését vagy a kommunikációs nehézségeket.

A kóros feledékenységnek számos oka lehet, ideértve az Alzheimer-kórt, demenciát, agyi sérüléseket, neurodegeneratív betegségeket, pszichiátriai problémákat (például depressziót vagy szorongást), agyi daganatokat vagy más neurológiai rendellenességeket. Az időben történő diagnózis és a megfelelő kezelés nagyon fontos a kóros feledékenység esetén.