A kerti komposztálás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy személyesen is tegyen valamit bolygónkért, világunk és gyermekeink szebb jövőjéért!

A komposztálással nemcsak a növényeinkkel teszünk jót, hanem az oly sokat nyúzott környezetet és saját egészségünket is védelmezzük.
 

Tudta Ön, hogy éves szinten 300 kg hulladékot termel otthonában és ebből kb. 100 kg hulladékot (ahelyett, hogy kidob) komposztálhatna is?

Hogyan készítsen komposztot?

1. Gyűjtsön össze annyi barna és zöld hozzávalót, amennyit csak tud. Minél nagyobb a halom, annál jobban tartja a nedvességet, és annál gyorsabban bomlik le a tartalma.

2. A barna hozzávalók száraz, kemény, magas széntartalmú anyagok, mint például a gallyak, száraz levelek vagy más hasonló növények.

3. A zöld hulladékok friss, lágy, nedvdús, nitrogénben gazdag anyagok, mint például a frissen vágott fű, vagy ide tartoznak az ételmaradékok, konyhai hulladékok is.

4. Az alapanyagok kisebb darabokban gyorsabban lebomlanak, ezért a nagyobb ágakat, növényi szárakat aprítsa fel. A már említett gallynyesedék, fűkaszálék, növényi részek, konyhai hulladék, falevél, stb. mind-mind belekerülhet, rétegesen.

5. Száraz időjárás esetén időnként meg is öntözheti a halmot és a folyamat további gyorsítása érdekében a rétegeket megkeverheti, hogy a nehezebben bomló részek is könnyedén levegőhöz jussanak. A felaprított anyagok a nyári melegben 2-3 hónap alatt megérnek.

6. A már kész, érett, felhasználásra alkalmas komposzt összeesik, barna színű és szagtalan. A végtermék így könnyen lapátolható, földszerű anyag lesz.

7. A kész komposztanyagot terítse szét a talajon kb. 1 cm vastagon, majd óvatosan dolgozza be!

 Kész is! Ugye milyen egyszerű?
 

Mi NEM kerülhet a komposztálóba?

Összefoglalva: impregnált fahulladék, citrusfélék héja, magvas gyomok, a gyomok gyökerei, beteg növényi részek, hús, csont, főzött konyhai hulladék.