A króm legfontosabb feladata az inzulin nevű hormon működésének támogatása. Vagyis a króm szükséges a zsír-, a fehérje- és a szénhidrát-anyagcseréhez.
 

Krómból rendkívül kevés szükséges a szervezetünk egészséges működésének fenntartásához. Sok élelmiszerben megtalálható ez a nyomelem. Például a teljes kiőrlésű gabonákból készült péksüteményekben, a kávéban, a brokkoliban, a borban, a zöldbabban.
 

Az elfogyasztott króm mindössze néhány százaléka (1-3%) hasznosul, a többi a széklettel távozik. Azoknál, akik sok finomított szénhidrátot fogyasztanak, még kevesebb hasznosul, mert a cukor serkenti a króm kiürülését a szervezetünkből.

A C-vitamin és a niacin (vagyis a B3-vitamin) azonban javíthatja a króm felszívódását. Az ételek krómtartalma a talaj krómtartalmától is függ, és a krómtartalmú bevonatokkal készült edényekből is bekerülhet ez a mikrotápanyag az ételeinkbe.
 

A krómhiány lehetséges tünetei lehetnek a szénhidrát-anyagcsere zavarai, a fáradékonyság, az idegesség és hangulatzavarok. Hosszabb távon a krómhiány összefüggésbe hozható a cukorbetegség kialakulásával is, ezért figyelni kell a cukorbetegek krómbevitelére. A krómhiány rizikóját növelheti az életkor, idősebbeknél gyakoribb lehet. Növelheti a kockázatát a zsírban, illetve finomított szénhidrátokban és feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend. De a fertőzések, a fizikai megerőltetés és a stressz is hajlamosíthat krómhiány kialakulására.