Az alvászavarok különböző típusokba sorolhatók, az alvás különböző fázisaival, az alvás minőségével, valamint az alvás szabályozásának zavarásaival kapcsolatos tünetek alapján.

Inszomnia: Ez az alvászavar az alvás megszakítását, nehézségeit, vagy a nem megfelelő minőségét jelenti. Az inszomnia lehet akut, átmeneti vagy krónikus formában is jelentkezhet.

Alvási apnoe szindróma: Ez egy olyan alvászavar, amelyben az alvás közbeni légzés megszakad vagy jelentősen lelassul. Az alvási apnoe általában horkolással, légzési szünetekkel és ébredésekkel járhat, ami ronthatja az alvás minőségét.

Paraszomniák: Ezek olyan alvászavarok, amelyek során kellemetlen vagy káros viselkedés jelentkezik az alvás során. Például alvajárás, rémálmok, alvási rohamok vagy éjszakai enuresis (ágybavizelés) lehet paraszomniák.

Rendellenes alvási-ébrenlét szabályozás: Ez az alvászavar a normális alvás-ébrenlét ciklust befolyásolja. Ilyen például az állandó aluszékonyság, narkolepszia, amikor a beteg hirtelen álmos lesz és alszik akár az aktív tevékenységei közben is.

Rövid alvás szindróma: Ez az alvászavar azokat az embereket érinti, akik hosszú távon kevesebb alvásra vannak prediszponálva, és rendszeresen kevesebb időt töltenek az alvással, mint az átlagosnál, anélkül hogy alvási panaszokkal küzdenének.

Ízületi alvászavarok: Ezek olyan alvászavarok, amelyek az izmok vagy az ízületek fájdalmával kapcsolatosak, például az alsó végtagok nyugtalan láb szindrómája vagy a krónikus ízületi fájdalmak miatt.

Az alvászavarok diagnosztizálása általában orvosi szakember, például alvásspecialista (szomnológus) vagy neurológus feladata, akik szakosodnak az alvászavarok kezelésére és diagnosztizálására.

Az alvászavar diagnózisa a tünetek alapján, valamint az alvászavar típusának és súlyosságának felmérése során történik.

A diagnózis folyamata általában az alábbi lépéseket tartalmazza:

Kórtörténet felvétele: Az orvos részletesen megkérdezi a pácienst alvási szokásairól, az alvás minőségéről, az esetleges tünetekről és az egészségi állapotról. Fontos információk az alvászavarok hátterében álló lehetséges okok, például a stressz, az életmód, az egészségi állapot vagy az életkori tényezők azonosításához.

Alvásnapló vezetése: Az alvásnapló vezetése segít az alvászavarok jellegének, időzítésének és súlyosságának pontosabb rögzítésében. Az alvásnaplóban a páciens rögzíti az alvási és az ébredési időket, az alvási körülményeket, az esetleges éjszakai ébredéseket, az alvás minőségét és egyéb releváns információkat.

Alvásmonitorozás: Az alvásmonitorozás olyan eszközök használatát jelenti, amelyek segítenek az alvás minőségének és az alvászavarok azonosításában. Az alvásmonitorozás lehet poliszomnográfia nevű laboratóriumi vizsgálat, ahol az alvás közbeni agyi tevékenység, szemmozgás, légzés, szívfrekvencia és más fiziológiai paraméterek mérése történik. Az alvásmonitorozás azonban lehet otthoni alvásmonitorozás is, például hordható eszközökkel, amelyek rögzítik az alvás minőségére vonatkozó adatokat.