Megfigyeltem, hogy két nagy tábor van, amikor betegségek gyógyításáról, és egészségmegőrzésről beszélünk.
Az egyik a formalin szagú, fehérköpenyes tábor, ahol az orvos szava szent, és a középpontban a gyógyszeres kezelések, és bonyolult műszerek vannak.
A másik az a tábor, ahol vadul hadakoznak a modern orvostudomány ellen, és még az artériás vérzést is füstölővel gyógyítanák.
Egyik sem jó, mivel mind a kettő szélsőségesen elfogult. A tudóst pontosan az teszi tudóssá, hogy saját véleménye, elméletei ellenére képes megfigyelni a tényeket, azt, ami van, és pártatlanul levonni a szükséges következtéseket, és elfogadja, ha az eredmények nem igazolják elméletét.
Itt van a gyógyszerek témája.
Az egyik tábor el sem tudja képzelni az életet gyógyszeres kezelések nélkül. Napi 8-10 gyógyszert be kell venni, mert ha nem, akkor jön a vég. A másik tábor meg vadul támadja és elítéli még a legkisebb mértékű gyógyszerfogyasztást is, és mindenféle tudománytalan természetes gyógymódokról prédikálnak.
Az egyik tábor szerint, ha nem vesszük be a gyógyszereket, akkor meghalunk. A másik tábor szerint akkor halunk meg, ha bevesszük.
Akkor most kinek van igaza?
Sokáig nem tudtam eldönteni, hogy kinek is higgyek, ezért úgy döntöttem, hogy nem hiszek senkinek, hanem felveszem a tudós szerepét, és a véleményeim ellenére megvizsgálom a rendelkezésre álló tényeket, adatokat.
A kérdés tehát: mennyire hatékonyak a mai gyógymódok?
A betegségeket kódok alapján azonosítják az egészségügyben. Magyarországon BNO (betegségek nemzetközi osztályozása), nemzetközi viszonylatban ugyanez ICD. A WHO adatai szerint manapság mintegy 68.000 ilyen kódsorozat van, azaz ennyi emberi betegséget tartanak nyilván. Ez a szám önmagában nem sokat jelent, viszont ha megnézzük az állatvilágot, és azon belül is csak a kutyákat, akkor a szakirodalom közel 100 kutyabetegséget ismer, és ha ezt összevetjük az emberi betegségek számával, akkor jól látható, hogy az embereknek jóval több betegségük van.
A KSH adatai szerint Magyarországon 20 évvel ezelőtt mindösszesen 700 törzskönyvezett gyógyszer volt forgalomban. 2012-es statisztikai adat szerint ez a szám ma több, mint 20.000, ami azt jelenti, hogy ma harmincszor több gyógyszert használnunk, mint korábban.
Egy 1993-as kiadású gyógyszerkönyv (Gyógyszeres terápia címen) 2700 oldal, ami az akkoriban ismert, és használatos gyógyszereket ismereti. Az egyik legismertebb gyógyszerkönyv, a Pharmindex Compedium utolsó, nyomtató kiadása 2011-ben történt. A kiadó saját elmondása szerint a „gyógyszer-információ mennyiségének megnövekedése miatt” később számítógépes adatbázisban érhetőek el az egyes gyógyszerek.
Az USA Betegség Felügyeleti és Megelőzési központ (CDC) statisztikái szerint, az éves halálozások száma (csak az USA-ban) a vezető három betegség esetében a következők:
|
Szív, és érrendszeri betegségben: 611,105 |
|
|
Daganatos megbetegedésben: 584,881 |
|
|
Tüdőbetegségekben: 149,205 |
Ezek 2013-as adatok, és a 2010-es adatokhoz képest hozzávetőleg 15%-al emelkedtek a halálozások száma.
Összegezve:
Ha teljesen elfogulatlanul megnézzük a számokat, akkor a következő következtetésekre juthatunk:
|
|
Egyre több betegség van |
|
|
Egyre több a betegségek megoldására kifejlesztett gyógyszerek száma |
|
|
Egyre többen halnak bele a betegségekbe |
Einstein elmélete szerint, ha mindennap ugyanazt a dolgot tesszük, és más eredményt várunk, akkor az őrültség. Valami nem jól működik. Valamin változtatni kell. Ha minden úgy marad, ahogy most van, akkor Einstein szerint őrültek vagyunk, és ugyanaz lesz az eredmény. Persze az sem megoldás, hogy eldobunk mindnet és visszamegyünk a sötét középkorba, ahol piócákkal, és ráolvasással is gyógyítottak.
Nem volt ez mindig így
Amikor komolyabban elkezdtünk foglalkozni a gyógynövények témakörével, akkor egy érdekes felfedezésre bukkantam. Kutatásaim során kiderült, hogy a történelem során az emberiség sok gyógymódot kiszelektált, de a gyógynövények mindvégig fennmaradtak. Az igazán megdöbbentő számomra az volt, hogy egészen a XX. század derekáig a gyógyászat kötelező része volt a gyógynövényes kezelés.
Aztán jött a tudomány, szét szedte a gyógynövényeket, elemezni kezdte őket, és nem sokkal később megszületett a gyógyszeripar. 100 év leforgása alatt eljutottunk odáig, hogy az eredetileg gyógynövényekből készülő gyógyszereknek már semmi köze nincs a gyógynövényeknek, hiszen a hatóanyagokat már nem gyógynövényekből nyerik, hanem mesterséges, szintetikus úton készülnek.
Ez már csak elmélet, de mi van, ha azt mondom, hogy gyógynövényektől való elfordulás eredményezte a mostanra kezeletlennek tűnő egészségügyi helyzetet?
Nézzük végig. A gyógynövények már az emberiség előtt is léteztek. Több tízezer éven keresztül, egészen napjainkig mindenféle nyavalyára, betegségre volt gyógyír, majd egy huszárvágással eldobtuk ezt ősi, bevált rendszert, és évtizedekkel később olyan betegségek léteznek, amelyekről korábban azt sem tudták, hogy eszik vagy isszák.
De mondom: ez csak felvetés.
Mondhatnánk, hogy ezek civilizációs betegségek, de ha ma az elektromos szmog, a levegőszennyezettség betegségek teljes tárházát okozhatják, akkor mit mondjon az az ókori egyiptomi, aki a tűző napon, napi 14 órát piramist épített?
Vegyünk néhány példát.
Daganatok: számos szakvélemény szerint immunrendszeri probléma, mivel az immunrendszer elégtelen működése hagy teret a rákos sejtek elterjedésének. Nos, ha immunerősítésről beszélünk, akkor a gyógynövényekről nem szabad elfelejtkezni, hiszen az elmúlt évezredek alatt számos immunerősítő gyógynövényt használtak.
Magas vérnyomás: tipikus népbetegség, viszont érdekes, hogy a népgyógyászat számos olyan gyógynövényt említ, amelyek kedvezően hatnak a keringési rendszerre.
Cukorbetegség: a cukorbetegség kialakulását számos tényező befolyásolhatja, viszont a népgyógyászati hagyományok több olyan gyógynövényről is számot adnak, amelyek támogatják, és kedvezően hatnak a hasnyálmirigy működésére.
Most csak néhány „közismert” betegséget néztünk meg, és ki tudja mekkora lehetőségek vannak a gyógynövényekben. Egy viszont biztos: egy működésképtelen, haszontalan „gyógymód” nem maradt volna fent évezredeken keresztül.
Forrás:
