A csontritkulás (vagy osteoporosis) egy olyan állapot, amelyben a csontok szerkezete gyengül és a csontsűrűség csökken, ezáltal nő a törések és a csonttörések kockázata.

A következő tényezők játszhatnak szerepet a csontritkulás kialakulásában:

Életkor: Az életkor előrehaladtával a csontok természetes módon elveszítik a sűrűségüket és a szilárdságukat, ami növeli a csontritkulás kockázatát.

Nemi hormonok: Az ösztrogén hormonok fontos szerepet játszanak a csontok egészségének fenntartásában. Az ösztrogén szint csökkenése a menopauza időszakában jelentős tényező lehet a csontritkulás kialakulásában a nők esetében. Az alacsony tesztoszteron szint a férfiak esetében is hozzájárulhat a csontritkuláshoz.

Genetika: A családi hajlamnak is jelentős szerepe lehet a csontritkulásban. Ha az anyai vagy az apai ágon korábban már előfordult csontritkulás, akkor növekszik a kockázata.

Életmód és táplálkozás: Az inaktív életmód, a rendszeres testmozgás hiánya és az alacsony kalcium- és D-vitamin-bevitel hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához.

Gyógyszerek és betegségek: Bizonyos gyógyszerek, például hosszú távú kortikoszteroidok, epilepszia elleni szerek, protonpumpa-gátlók és antikoagulánsok is növelhetik a csontritkulás kockázatát. Ezenkívül bizonyos betegségek, például cöliákia, reumatoid artritisz, krónikus vesebetegség és emésztőrendszeri rendellenességek is kapcsolatban állhatnak a csontritkulással.

Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás: A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás egyaránt negatív hatással van a csontok egészségére és növelhetik a csontritkulás kockázatát.

A csontritkulás (osteoporosis) gyakran hosszú ideig tünetmentes maradhat, és gyakran csak akkor derül ki, amikor már bekövetkezik egy törés vagy csonttörés.

Azonban igen gyakran csak néhány általános tünet és jel utalhat a csontritkulásra melyek közé a következők tartozhatnak:

Hátfájás: A gerinc csontjainak gyengülése miatt jelentkező fájdalom. Gyakran krónikus, húzódó jellegű fájdalom lehet, amely a deréktájon vagy a hát alsó részén érezhető.

Csökkent testmagasság: A csontok veszítenek a sűrűségükből így azok magassága is csökkenhet a csontritkulás következtében. Ez az elvékonyodás miatt bekövetkező csonttömeg-csökkenés eredménye. Ennek következtében a testmagasság fokozatosan csökkenhet.

Gyakori csonttörések: A csontritkulás miatt a csontok törékenyebbekké válnak és könnyebben eltörhetnek. Gyakori területek, ahol törések előfordulhatnak, a csukló, a csípő, a gerinc és az alsó kar.

Rossz és görnyedt testtartás: A gerinc csontjainak elvékonyodása miatt a testtartás elváltozhat és előrehajolóbbá válhat. Ez eredményezhet görnyedt testtartást vagy háti domborulatot (úgynevezett "görbe hátsó").

Gyengeség és csökkent fizikai teljesítőképesség: Az osteoporosisban szenvedők gyakran érzik magukat gyengének, és csökkenhet a fizikai erőnlétük és teljesítőképességük.

A csontritkulás (osteoporosis) diagnózisának meghatározása több lépésből állhat, és általában orvosi vizsgálatok és tesztek segítségével történik.

Kórelőzmény és fizikális vizsgálat: Az orvos azzal kezd, hogy részletesen megbeszéli a tüneteket, valamint az esetleges kockázati tényezőket, például az öröklött hajlamot vagy korábbi töréseket. Ezután fizikális vizsgálatot végezhet, amely során megvizsgálja a testtartást, a gerinc görbületét és a mozgékonyságot.

Csontsűrűségmérés (DXA vagy DEXA vizsgálat): Ez a leggyakrabban alkalmazott teszt a csontritkulás diagnózisára. A dual energy X-ray absorptiometry (DXA) vagy dual energy X-ray absorptiometry (DEXA) módszerrel méri a csontok sűrűségét. A teszt során alacsony sugárzási adaggal röntgenfelvételeket készítenek a csípőről, a gerincről vagy más csontokról. Ezután a sűrűségi értékeket összehasonlítják egy referenciatartománnyal, hogy meghatározzák a csontok egészségi állapotát.

Vértesztek: A vérvizsgálatok segíthetnek az orvosnak abban, hogy meghatározza a csontritkulás kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Például ellenőrzik a kalcium- és D-vitamin-szintet, valamint a hormonokat, mint az ösztrogén és a tesztoszteron.

Egyéb képalkotó vizsgálatok: Néha más képalkotó vizsgálatokat is alkalmazhatnak, például a kvantitatív számítógépes tomográfia (QCT) vagy az ultrahangvizsgálat, hogy további információkat szerezzenek a csontok állapotáról és sűrűségéről.

  A mákolaj szerepe a csontritkulás megelőzésében és kezelésében: tápanyagok, előnyök és alkalmazások