Az asztma és a dohányzás között többféle kapcsolat létezik.

Az asztma egy krónikus légúti megbetegedés, amely a légutak gyulladásával jár, és a tünetei közé tartozik az ismétlődő köhögés, a légszomj, a mellkasi szorítás és a különböző légzési nehézségek is.

A dohányzás pedig a dohányfüst belélegzése, legyen az aktív dohányzás (amikor valaki maga szívja el a cigarettát) vagy passzív dohányzás (amikor valaki más dohányzik a környezetben, így a dohányfüstöt belélegezzük), amely a légutakat irritáló káros vegyületeket tartalmaz.

Az asztma és a dohányzás között a következő kapcsolatok vannak:

Kockázati tényező: Dohányzás növeli az asztma kialakulásának kockázatát. Az aktív dohányosoknál és passzív dohányosoknál egyaránt magasabb az asztma kialakulásának kockázata, különösen a gyermekeknél és serdülőknél.

Súlyosabb tünetek: Az asztmás betegeknél a dohányzás súlyosabb tüneteket okozhat. A dohányfüst irritálja a légutakat, fokozza a gyulladást és csökkenti a légutak tisztító mechanizmusait, ezáltal súlyosabb asztma tüneteket, több köhögést, légszomjat és rosszabb légzést okozhat.

Kezelésre nehezebben reagáló asztma: Az asztmás betegeknél a dohányzás nehezítheti a kezelést. A dohányzás csökkentheti az asztma gyógyszerek hatékonyságát, ami azt eredményezheti, hogy az asztmás tünetek nehezebben kezelhetőek.

Megszövegezett légúti gyulladás: A dohányzás egy másik típusú légúti gyulladást okozhat, amely hasonló tünetekkel járhat, mint az asztma. Ez azt jelenti, hogy a dohányosoknál nehéz megkülönböztetni az asztma és a dohányzás okozta légúti gyulladás tüneteit.

Terhességi kockázatok: A terhes nők dohányzása további kockázatot jelent az asztma kialakulására és súlyosbodására az anya és a magzat számára egyaránt. A terhességi dohányzás káros hatásai között szerepelhet az asztma kockázatának növekedése az anya és a magzat esetében egyaránt. A dohányfüst bejutása az anyai véráramba és az anyatejbe károsíthatja a magzat és az újszülött légutait, ami hosszú távú légzési problémákhoz vezethet, beleértve az asztmát is.